A kormányoknak költeniük kell a koronavírus által sújtott gazdaságok támogatásra – így nyilatkozott Shaun Roache, az S&P Global Ratings főigazgatója a CNBC-nek. A szakértő szerint egyszerűen nincs más lehetőség, mint a vállalkozások és a háztartások támogatása, még azon az áron is, hogy a kiadások elszaladása és a bevételek elmaradása rontja az államháztartás mérlegét, vagyis növeli az államadósságot. Az elemző szerint a következő években jelentősebb kormányzati támogatásokra lesz szükség olyan államokban is, ahol ennek nincs hagyománya.
Néhány ország, beleértve az USA-t is, arra készül, hogy csökkentse ezeket a támogatási kereteket, emiatt a kifutó programokat nem újítják meg, ami nagyon veszélyes az elemző szerint. Az S&P előrejelzése szerint a világgazdaság idén 3,8 százalékkal zsugorodik, 2021-től azonban már évi négy százalékos növekedés jöhet, ám ezzel együtt is jövőre minden gazdaságban a GDP még a 2019-es szint alatt marad. Vagyis nem arról van szó, hogy már visszatértünk volna arra a szintre, ahol vírus nélkül lennénk – tette hozzá a S&P Global Ratings főigazgatója.
A magyar kormány látszólag hasonlóan gondolkodik, mint a S&P Global Ratings főigazgatója: még áprilisban az első intézkedések között hozta létre kabinet az úgynevezett gazdaságvédelmi alapot, amelybe 1346 milliárd forintot csoportosított át, ám úgy, hogy ezzel párhuzamosan ugyanennyi pénzt zárolt a költségvetésben. Vagyis költségvetési oldalról minimális mértékben élénkítette a gazdaságot. Az elmúlt hónapokban ebből az alapból már mintegy 1200 milliárd forintot elköltöttek, így az elvileg kiürült, hisz a maradék pénz a munkanélküli ellátásokra kell. Ennek ellenére a következő hetekben, hónapokban újabb kormányzati döntések várhatóak, ugyanis az előirányzat felülről nyitott. Az elemzők szerint idén az államháztartás hiánya a GDP öt százaléka (2350 milliárd forint) körül várható, az eredeti egy százalékkal szemben. A Kopint-Tárki Zrt. legutóbbi konjunktúrajelentése 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt vár 2020-ra, amiből 3,1 százalékot magyaráz a bevételek elmaradásával, és 2,3 százalékot tesznek hozzá a gazdaságélénkítő intézkedések.
Miközben a kormány mintegy 1200 milliárd forintot költött el a gazdaságvédelmi alapból a cégeknek juttatott támogatás ennél jóval kevesebb: a külgazdasági tárca adatai szerint összesen 14 nagyberuházás kapott úgynevezett EKD (egyedi kormánydöntés) támogatást, összesen 43,3 milliárd forint értékben, és további 169 milliárd forintot osztottak szét a gazdaságvédelmi alapból kifejezetten plusz beruházási forrásként, ellensúlyozva a recessziót. A kisebb összegű beruházási támogatásokkal széles vállalkozói kört értek el, míg az egyedi kormánydöntéseknél a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az autóipari és a logisztikai beruházások vannak túlsúlyban, holott már korábban is voltak olyan figyelmeztetések, hogy a magyar gazdaság túlzott függésbe kerülhet a nemzetközi autóipartól.
Ezek csak a beruházásösztönző támogatások, és ezen felül a cégek igényelhettek bértámogatást is, amire 33 milliárd forintnyi igény érkezett. Ha mindezt a kormány kifizeti, úgy a beruházási és bértámogatásokra eddig összesen a 245 milliárd forint megy el, ami alig több, mint az idei évre várható GDP fél százaléka. Jól látható a kormány döntéseiből, hogy a gazdaságvédelmi alapból olyan célokra is költ, amelyek amúgy a költségvetés folyó kiadási közé tartoznak, legyen az a kukaholding, vagy a költségvetésben amúgy már szereplő Modern Falu program kiadásainak támogatása, vagy épp a Paks II Zrt. tőkeemelése, amelyre az eredeti költségvetésben is több mint 100 milliárd forint volt elkülönítve. Vagyis csak a gazdaságvédelmi kiadások egy kisebb része megy olyan programokra, amely plusz támogatást jelent a cégeknek.
A vírus gazdasági hatásai, hacsak nem lesz egy második hullám, jóval gyorsabban lecsenghetnek, mint azt áprilisban vártuk, hiszen mára a gazdaság működése többé-kevésbé helyreállt, igaz vannak olyan ágazatok, amelyekről ez még nem mondható el - mondta lapunknak Palócz Éva.
A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint épp azért sokkal nagyobb súlyt kellene helyeznie a kormánynak munkahelyek megtartására, nem pedig visszavonulni a bértámogatásból. A közmunka felduzzasztása, illetve a honvédelmi foglalkoztatás nem megoldás - tette hozzá. Nagyon keveset költött a kormány az emberekre, ráadásul egyes foglalkoztatotti rétegek, például a katás adózók teljesen jövedelem nélkül maradtak. Lehet költeni közpénzt a céges beruházások támogatásra, de ennél fontosabb lenne a megtartani a még meglévő munkahelyeket, illetve az álláskeresési támogatás idejének megemelésével rendszerben tartani azokat is, akik időközben elvesztették a munkájukat – mondta Palócz Éva.
