Megugrott a kereslet a nyaralók iránt a koronavírus miatti korlátozások feloldása után. A Balatonnál már májusban érezhető volt a felfutás, júniusban pedig az északi parton már másfélszer annyian, a déli parton pedig negyedével többen kerestek hétvégi házat, mint egy évvel ezelőtt. A Velencei-tó közelében lévő ingatlanok iránt májusban még nem nagyon érdeklődtek a vevők, júniusban viszont már itt is 20 százalékkal megnőtt a kereslet. A lendület pedig úgy tűnik, még júliusban is kitart.
Az ingatlan.com lapunk számára készített statisztikáiból az is látszik, hogy az eladások is felpörögtek. Márciustól kezdve havonta egyre több nyaraló hirdetése került le az oldalról (vagyis feltételezhetően eladták), mint ahány újonnan megjelent, pedig ez tavaly pont fordítva volt. Tavaly júniusban például 1040 nyaralóhirdetést tettek fel, 992-t pedig levettek, míg az idén júniusban 958 nyaralót hirdettek meg eladásra, 1136-ot viszont levettek. Az idén júniusban eladott nyaralók száma nemcsak a tavalyit haladja meg, hanem az újonnan meghirdetettekét is, miközben a tavaszi - tehát a korlátozások alatti - értékesítések csak kis mértékben estek vissza.
Egy-egy hirdetés élettartama – vagyis amíg sikerül eladni egy nyaralót – is rövidült: az elmúlt néhány évhez képest 20 százalékkal is. Az idén májusi 266 nap után júliusban már csak átlagosan 188 napra volt szükség egy adásvétel nyélbeütéséhez.
Az ingatlan.com-on jelenleg mintegy 3700 ingatlant hirdetnek szerte az országban nyaraló kategóriában. Ennél azonban több is lehet a kínálatban, csak az eladók családi házként vagy lakásként nevezik meg, amennyiben állandó tartózkodásra is alkalmas épületekről van szó. A nyaraló fogalmába ugyanis a jakuzzival is felszerelt luxusapartmantól kezdve a lakókocsis telek is belefér. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyébként nem az előbbiek kelnek el most nagy számban, hanem inkább az olcsóbb árfekvésűek. Egyrészt erre van inkább fizetőképes kereslet. A koronavírus miatti korlátozások idején a négy fal közé szorult városlakók szemében felértékelődött még egy zsebkendőnyi telek is. Márciusban, áprilisban sokan a nyaralójukban húzták ki a kijárási korlátozásokat. Ez pedig több, a home office lehetőségét élvező, és eddig a nyaralóvásárláson csak gondolkozónak is lökést adott, persze csak ha van némi megtakarítása - magyarázza a szakértő. Másrészről éppen az ilyen ingatlanokat kínálják nagy számban: akik bajba kerültek a válság miatt, most igyekeznek pénzzé tenni kevésbé használt hétvégi házukat (ez később a hitelmoratórium lejártával fokozódhat). Márpedig nem elsősorban a luxusingatlanok tulajdonosainak vannak most anyagi gondjai.
Nagy nyaralóeladási boom egyébként a 2000-es évek közepén volt, amikor a Balaton hirtelen veszített korábbi népszerűségéből: akkor viszonylag olcsón lehetett hétvégi házhoz jutni a magyar tengernél. Az ingatlan.com statisztikái szerint az eladó nyaralók száma azóta egyre nő – igaz, ebben a hirdetési portál térnyerése is szerepet játszik. A 2008-as válság után is sokan igyekeztek pénzzé tenni hétvégi házaikat, az azt követő két év nyarán havi 700-800 új hirdetés jelent meg. 2010 után viszont kissé leült a piac, hogy 2015-től ismét felpörögjön. Ez a hullámzás a balatoni árakon is jócskán érződött: míg 2007-2008 között 350-400 ezer forintos négyzetméterárakon árulták a nyaralókat, 2009-ben már csak 200-250 ezer forintot kértek az eladók. Az árak 2015-től kezdtek el ismét megindulni fölfelé: az akkori 240 ezer forintos négyzetméterár mára megduplázódott a Balatonnál.
Ez ugyanakkor csak az átlag: a tó déli partján például a legtöbb településen a járvány előtti, februári szintekhez képest is emelkedtek az árak. Siófokon és Balatonföldváron például 4 százalékkal többet, 629 ezer, illetve 675 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Balatonmáriafürdőn 17 százalékos drágulás volt február óta, de a 280 ezer forintos átlagos négyzetméterár még alacsonynak mondható. Az északi parti Balatonfüreden ugyanakkor 3 százalékkal 662 ezer forintra csökkent az átlagár, Balatonalmádiban 4 százalékkal 504 ezer forintra drágult egy négyzetméternyi nyaraló.
A Velencei-tó két legkedveltebb településén ellentétesen mozogtak az árak: Gárdonyban az átlagos négyzetméterár 4 százalékkal 530 ezer forintra csökkent, Velencén 11 százalékkal 562 ezer forintra nőtt.
Balogh László szerint a későbbiekben egyre inkább az olcsóbb területek felé terelődik majd a kereslet, mind a Balaton, mind a Velencei-tó partján. A Velencei-tónál az északi oldalon lévő sukorói és pákozdi ingatlanok iránt fokozódhat az érdeklődés. Ezen a két településen már nemcsak a nyaralóvásárlók vannak jelen, hanem a fővárosból véglegesen kiköltözők is.
A Velencei-tó környékén a vevők jellemzően az egyszintes családi házakat keresik. Velencén és Gárdonyban, a vasútállomás vagy a fürdő közelében 400 ezer forint körül mozog az átlagos négyzetméterár, a felújítandó lakóingatlanokat 300-350 ezer forintért, az újépítésűeket 500-650 ezer forintért kínálják – számolt be Lepsényi Kornél, a velencei OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítő tanácsadója. Tízből kilenc érdeklődő a maga és családja számára keres ingatlant, sokan költöznek a tó mellé a fővárosból. Mivel ellenkező irányban is jelentős a mozgás, általában gyorsan, 2-3 hónap alatt gazdát cserélnek az ingatlanok. Lepsényi Kornél szerint a befektetők most kivárnak. Egyrészt a tóparti szolgáltatások színvonalát emelő fejlesztésekre számítanak, másrészt abban bíznak, hogy télen olcsóbban juthatnak hozzá azokhoz az ingatlanokhoz, amelyek tulajdonosai nem tudják kivárni, hogy a járvány után talpra álljon a turizmus.
Egyre többen költöznek a budapesti agglomerációba
Nem csak a nyaralókat értékelte fel a koronavírus miatti bezártság, hanem a főváros környéki, saját kerttel rendelkező családi házakat is. Az Otthon Centrum eladásai között 2 százalékkal nőtt ezen ingatlanok értékesítési aránya. Az utóbbi időben egyébként is egyre többen költöznek ki a Budapest vonzáskörzetében található településekre: az agglomerációba tartozó 80 település közül 78-ban pozitív volt a vándorlási mérleg, és tovább erősödött a Budapestet érintő kiköltözési hullám. Ezer lakosra vetítve a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották, abszolút értékben azonban Érdet, Szigetszentmiklóst és Gyömrőt. Utóbbi három település esetében ez 5, 10, valamint 15 ezer odavándorlót jelent. Csupán Gödöllőről és Százhalombattáról költöztek el többen, mint oda.
Budapesten éppen ellentétes folyamatok zajlottak. A legtöbben – 20 ezren - a XI. és XIII. kerületet választották, viszont innen sokan is költöztek el. A fővárosi kerületek és az agglomeráció 103 településének vándorlási mérlegét mutató statisztikában az utolsó tíz helyezett közül kilenc Budapest valamelyik kerülete volt – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Különösen a külső kerületek népessége csökkent erőteljesen, úgy 1000-1500 fővel.
A magasabb fővárosi árszint is az agglomeráció felé hajtja a vevőket: a belvárosi kerületek használt téglalakásainak átlagos négyzetméterára már meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanezért a lakástípusért csak 600 ezer forintot kellett fizetni. Budapest vonzáskörzetében a családi házakat jellemzően 240-460 ezer forintos átlagáron kínálják, a Dunakeszi, Szentendrei és Pilisvörösvári járásokban a négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot, míg Vecsés és Monor környéken 300 ezer forint volt az átlagár. Budapest népszerű kertvárosi kerületeiben viszont 450-550 ezer forint környékén lehetett használt családi házat vásárolni az elmúlt félévben.
A vándorlási statisztikákat az Otthon Centrum értékesítési adataival összevetve az is látszik, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekedtek.
