Magyarország kormányfője a hozzá hűséges polgárokhoz intézett szózataiban igyekszik a végtelenségig leegyszerűsítve fogalmazni, kerülvén az idegen kifejezések alkalmazását. Ezt a terepet rendszerint átengedi hűséges fegyverhordozójának, a jegybank elnökének. Azt azonban egymást túllicitálva gyakorta bedobják a köztudatba, hogy az egyébként csak az ő fejükben létező "magyar modell" sikere a prociklikus gazdaságpolitikának tudható be.
Ennek lényege, hogy nem foglalkozik a jövővel, azaz ha a világot a gazdasági növekedés jellemzi, akkor azt különböző eszközökkel felerősíti, a jövőre szóló tartalékolásról pedig megfeledkezik. Az orbáni retorikában ez így hangzik: "Tíz éve a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás mellett horgonyoztunk le, és ezt a horgonyt most sem szedjük fel."
S valóban, az ország hajójának parancsnoki hídján annak rendje és módja szerint a miniszterelnök áll, aki felügyeli a "horgony" kezelését. A hajó útját pedig egy cél vezérli: a hozzá közelállók helyzetbe hozása, végeredményben saját magának és családjának a vagyonosodása. Amit Orbán Viktor "felelős költségvetési gazdálkodásnak" nevez, az nem más, mint a büdzsé számai mögé rejtett lopás művészete, újabb és újabb trükkök árán.
Orbán Viktor a költségvetést is a sajátjaként kezeli. Most éppen 301 milliárd forintot csoportosítottak át olyan célokra, amelyeknek a gazdaság talpra állításához semmi közük nincs. A Gazdaságvédelmi Alap 1346 milliárd forintja feneketlen hordóként működik, a pénz 42 százalékát már kivették belőle. A kedvencem az a 24,6 milliárd forint, amelyet "a párnagázszerződés megszüntetéséhez kapcsolódó kiadásokra" fordítanak - szigorúan a járvány okozta válság leküzdése jegyében. Az átcsoportosítások az idei költségvetést érintik, azt a büdzsét, amelynek paragrafusait láthatóan a Pénzügyminisztérium bürokratái sem veszik komolyan. A kormány - a sürgősség látszatát keltve - az esti órákban megjelenteti döntéseit a Magyar Közlönyben, törvényt módosít kormányrendelettel. Ez az igazi magyar modell.