Kézfertőtlenítés és maszk, majd átöltözés zöld műtős ruhába lábzsákkal és műtős sapkával. A koronavírus járvány miatti intézménylezárások „szünetében” a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet egyik műtője előtti folyosón újságírók, fotósok és tévések nyüzsögnek. Élőben követhető ugyanis, ahogy egy asszony altatás nélkül, katéter segítségével kap új műbillentyűt a szívébe súlyos aorta billentyű szűkület miatt.
A műtő előtti üveg ablaknál csattognak a fényképezőgépek, míg bent nagyon szigorú forgatókönyv szerint zajlanak az események. A Mexikóból érkezett, sorszámozott műbillentyűt alaposan átmossák, méretre igazítják, majd behelyezik az eszközbe, aminek segítségével a comb artériáján keresztül felvezetik a szívig. A beavatkozás előtt Andréka Péter főigazgató fotókon is bemutatja, mi történik majd a műtőben, de egészen más érzés élőben figyelni, ahogy előkerül a tű, a katéter és ahogy az eszközökkel egy ember szívében dolgoznak az orvosok.
A feszültséget növeli az is, hogy a műbillentyűt többször is kilöki a szív mozgása és a sebészeknek türelem játékot kell folytatni a siker érdekében. Végül a beteg szívverését pacemakerrel felgyorsítják, hogy kisebb legyen a mozgása, és így a megfelelő helyre kerül az eszköz, ami a szemünk láttára tágul ki és lép a rossz állapotú igazi billentyű helyére, amit egyébként ennél a módszernél nem kell eltávolítani a beteg testéből. A beteg még öt napot tölt az intézményben, addig figyelik az állapotát, de ezt követően saját lábán távozhat.
„A műtét előtt szinte napról napra romlott a teljesítményem, a vízitorna sem ment már úgy, mint korábban, nagyon örültem, mikor kiderült, hogy májusban meg tudnak műteni, a járvány sem zavart” – meséli a 82 éves Kiss Zoltán, aki 2 hónapja kapott új műbillentyűt.
Eddig a legfiatalabb páciens, akinél ilyen, egyébként igen alacsony kockázatú beavatkozást végeztek 2014-ben egy 1986-ban született, míg a legidősebb (a műtét 2017-ben volt) egy 1921-es születésű beteg volt. Az érintettek többsége az idősebb korosztályból kerül ki.
Az intézményben 2008 óta már 700 ilyen, mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést hajtottak végre, a beavatkozások száma idén elérheti a 170-et is. Az aorta billentyű szűkületben szenvedők esetében a nyitott szívműtéteknek túl nagy kockázata lenne, ezért is lényeges ez a XXI. századi technika, ami bár nem olcsó, mint megtudjuk: hosszútávon nem csak egészségügyi, de gazdasági szempontból is megéri ezt a módszert választani. Ezt egyébként költséghatékonysági vizsgálatokat is megerősítik.
Andréka Péter főigazgató főorvos arról beszélt lapunknak: jelenleg néhány hónapos a várólista, így viszonylag hamar sorra kerülhetnek a betegek. Folyamatos azonban a kontroll, akinek rosszabbodik az állapota azonnal előbbre kerül. A kórházban az utánpótlás képzésére is figyelnek, a fiatalabb szakorvosoknak is tanítják a beavatkozást hiszen, ahogy a főorvos is mondta, nem akar 80 évesen is a sugárban állni. (A műtét alatt ugyanis röntgensugárral követik nyomon katéter útját.)
Az intézményben a járvány alatt is ellátták a betegeket, hiszen voltak, akik nem várhattak 3 hónapot, ezek a betegek ugyanis nagyon súlyos panaszokkal élnek, akár intenzív ellátásra is szorulnak. A kérdésre, hogy nem okoz-e baj, hogy az egyik héten még látogatási tilalom van, a most pedig újságírók nyüzsögnek a folyosón, úgy válaszolt: a szükséges szigorú szabályokat így is betartották, hiszen kötelező volt a kézfertőtlenítés, akárcsak a maszk és kizárólag egy meghatározott útvonalon közlekedhetett a sajtó, kerülve a betegeket. Ez a jelenlegi számok alapján betegbiztonsági szempontból elegendő a főigazgató szerint. A veszélyhelyzet alatt egyébként a 65 év feletti orvosok telefonon fogadták a betegek hívásait nem hiába, volt, hogy a tünetek alapján azonnal mentőt kellett hívni egy beteghez.
