Bakuban szerdán több ezres tömeg követelte, hogy az azeri hadsereg teljes erejével sújtson le Örményországra. A két ország határán vasárnap kirobbant ütközet azonban a hadszíntéri jelentések szerint kedden estére csillapodott, a friss hírek már az áldozatok temetéséről szólnak. A BBC összesítése szerint három nap alatt legkevesebb tizenhat ember vesztette életét: tizenkét azeri és négy örmény. Elesett Polad Hasimov azeri vezérőrnagy és vele több tiszt, köztük egy ezredes, míg örmény részről a legmagasabb rangú halott egy őrnagy. Mindkét oldal arról számolt be, hogy a másik polgári létesítményeket és lakott településeket támad, ám az áldozatok listája ezt eddig nem támasztja alá.
Az immár több mint harminc éve tartó örmény-azeri konfliktus legújabb fejezete szerencsére nem látszik elérni a 2016 áprilisi négynapos háború szintjét – akkor a két oldalon 110-180 katona és legalább tíz civil vesztette életét. A mostani harcok vasárnap nem sokkal dél után kezdődtek, amikor örmény beszámolók szerint egy azeri alegység megpróbálta átlépni a határt. A felek ezt követően ágyúkból és aknavetőkből lőtték egymást, majd az egyre kiterjedtebb harcokban páncélosokat és csapásmérő drónokat is bevetettek. Jereván azt állítja, hogy lelőttek egy izraeli gyártmányú harci drónt. Azeri oldalról mindez másként látszott, szerintük az örmények provokáltak, ők csak válaszoltak a határ túloldaláról érkező tüzérségi tűzre. Saját magáról mindkét ország azt állítja, hogy csak a másik katonai célpontjait és infrastruktúráját támadta. Azerbajdzsán például legutóbb egy örmény harcvezetési pont elleni sikeres tüzérségi akcióról adott ki jelentést.
Az összecsapások ezúttal nem a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah körül robbantak ki, hanem az örmény-azeri határ északi szakaszán, Tuvas település körzetében. Törökország azonnal Azerbajdzsán pártját fogta, míg az Örményországhoz közelebb húzó Oroszország önmérsékletre és tűzszünetre szólított fel. Megfigyelők szerint hiába csapnak magasra az indulatok Azerbajdzsánban, nem valószínű, hogy most általános háború törne ki, mert az rövid úton orosz-török szembenálláshoz vezetne. Az azonban tény, hogy Baku hetek óta egyre harciasabb retorikával követeli, hogy a „minszki csoport” néven emlegetett nemzetközi közvetítők végre kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz Jerevánt, különben – hangzik a fenyegetés. – Azerbajdzsán kénytelen lesz a saját katonai eszközeivel megoldani a konfliktust.
A szembenállás, mint a 80-as évek óta mindig, most is megfelel Moszkva érdekeinek, mert garantálja, hogy mindkét fél igyekezzen vele jóban lenni. Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény kormányfő egyaránt lemondta részvételét a június 24-én, a II. világháborúban aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepségen – feltehetően azért, mert nem akartak a kamerák előtt kezet fogni egymással. A díszszemle azonban azzal kezdődött, hogy az azeri békefenntartók díszszázada, majd közvetlenül mögötte a jereváni védelmi minisztérium 75 fős díszőrsége masírozott végig a Vörös téren.
Magyarország az utóbbi tíz évben szoros barátságot ápol Azerbajdzsánnal. Örményország viszont a baltás gyilkos, Ramil Szafarov Bakunak való átadása miatt 2012-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel.
