Hamarabb érkezett a koronavírus járvány második hulláma régiónkba, mint ahogy azt bárki is hitte volna. Az első hullámot viszonylag kevés áldozattal átvészelő balkáni és kelet-közép-európai államok a vírus újbóli fellángolásával kritikus helyzetbe kerültek, hiszen sem gazdaságuk, sem egészségügyi ellátó rendszerük nem hasonlítható az első hullámot jobban megszenvedő nyugat-európai országokéhoz.
A jelenleg nagy kockázatú országok egyik legszembetűnőbb közös tényezője az, hogy mindegyikben azonnal a relatív nyitás után, vagy már megrendezték a választásokat, vagy épp arra készülnek. A legszembetűnőbb eset Szerbia, ahol az ország teljes lezárását és a kijárási tilalmat már május közepén feloldották, hogy megrendezhető legyen június 21-én a parlamenti választás. Aleksandar Vucic elnök pártja meg is nyerte fölényesen a választást, a koronavírus helyzet viszont riasztóvá vált. Nem csak az esetszám növekedése miatt, hanem elsősorban azért, mert mint Goran Stevanović, a belgrádi Infektológiai Klinika igazgatója, a válságtörzs tagja fogalmazott a szerdán megjelent szerb lapokban, a szerbiai kórházak fiatal betegekkel vannak tele, szerdán pedig egy 26 éves, semmilyen alapbetegséggel rendelkező fiatal hunyt el koronavírus fertőzés következtében. A járványügyi szakember hangsúlyozta a sajtónak, hogy jelenleg súlyosabb a szerb helyzet, mint áprilisban. A kórházakban alig van már szabad kapacitás, főként fiatalok kerülnek be súlyos tünetekkel. Most azon túlmenően, hogy számszerűen is sokkal több fertőzött van, mint tavasszal, a súlyos klinikai esetek száma is megugrott, hangsúlyozta Stevanović. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy épp a fiatalok körében ütötte fel a fejét a vírus, hiszen e korosztály tagjai nagy számban vettek részt az újraindult focibajnokság meccsein, a választási rendezvényeken valamint az azt követő tüntetéseken egyaránt. A Vucic rezsimnek ilyen körülmények között kénytelen volt újabb szigorításokat bevezetni, bár kijárási tilalommal egybekötött korlátozásokat ezúttal nem terveznek bevezetni.
Az Európai Unió Szerbia mellett Monetenegrót is tilalmi listára helyezte. Arányosan számolva Montenegróban a legsúlyosabb a helyzet – százezer lakosra 231 koronavírus-fertőzött jut. Montenegró május 25-én jelentette, hogy már nincs koronavírussal fertőzött beteg az országban. Montenegró volt az utolsó európai ország, ahol felütötte fejét a járvány (március 17-én jelezték az első igazolt fertőzést), ugyanakkor az első is, ahonnan – állítólag – eltűnt. Akkor az egészségügyi miniszter azt állította, amennyiben június 2-ig nem találnak újabb fertőzöttet, ki lehet jelenteni, hogy véget ért a járvány. A kijelölt dátumig nem regisztráltak új esetet, a turizmusra építő Montenegró pedig azonnal nyitott, elkezdve menteni a gazdaságot, mára viszont a Balkán legkockázatosabb országa az aktív esetek aránya alapján.
Aggasztóan terjed a fertőzés Észak-Macedóniában is, ahol épp e héten, hétfőtől-szerdáig rendezték meg a parlamenti választásokat.
Romániában, ahol ugyancsak nagyobb a fertőzésszám, mint a két hónapon át tartó kijárási tilalom idején, a júniusról szeptemberre halasztott helyhatósági és a novemberi parlamenti választásokra kacsingat az Orban-kormány. A kabinet, amely minden ellenzéki és lakossági tiltakozás ellenére kénytelen volt meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, minden intézkedésével maga alatt vágja a fát. A kormányzó liberális párt népszerűsége nagyot esett a járvány idején és borítékolhatóan tovább zuhan majd a máris erős kampányhangulatban. A fertőzések száma túllépte a tízezret és újra 641 napi megbetegedés történt. Mindezen túl Romániában is egy igen aggasztó jelenség ütötte fel a fejét. Már az első hullám idején rekordmagas volt a fertőzés az egészségügyi dolgozók köreiben, most pedig újrafertőződések jelentek meg. A romániai gócpontnak számító Suceava központi kórházában egy orvos fertőződött újra, a szebeni sürgősségi kórház újrafertőződött 49 éves nővére pedig meghalt.
Fehéroroszország, ahol Lukasenka elnök mezei munkát és traktorozást ajánlott a járvány ellen a lakosságnak még márciusban, ma már 65269 fertőzésnél tart. A járvány nem csitul, de ez aligha akadályozza meg az újraválasztásra készülő elnököt az augusztus 9-i elnökválasztás megrendezésében.
Oroszországban is már június elején feloldották a korlátozások zömét, hogy megrendezhető legyen a Putyin elnök politikai túlélését biztosító alkotmánymódosító referendum. Oroszországban azóta is folyamatosan jelen van a vírus, szerdáig 746 ezer fertőzöttet és 11700 halálesetet követelt.
Ukrajnában sem csillapodik a járvány. Kijev fontolgatja ugyan az országos karantén meghosszabbítását augusztus közepéig, ám egyelőre arról nincs szó, hogy elhalasztanák az októberi helyhatósági választásokat, amelynek kampánya szeptember 5-én kezdődik hivatalosan, gyakorlatilag pedig már megkezdődött.
