A klímaváltozás miatt egyre nagyobb egészségügyi kockázat lesz egy szúnyogcsípés a következő évtizedben. Az átlaghőmérséklet növekedése miatt olyan szúnyogfajok jelentek meg az országban, mint a koreai csípőszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog, amik súlyos betegségeket képesek terjeszteni. A más élőlények mérgezése mellett ezért sem mindegy, hogy a kifejlett szúnyogok ritkítására, vagy a lárvákra fókuszál a rendszer - olvasható Darvas Béla, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke blogján.
Magyarországon a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják az behurcolt szúnyogfajok elterjedését, és három olyan fajt észleltek, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot és a koreai szúnyog már megtelepedett, de az ázsiai tigrisszúnyogot csak pontszerűen tudták kimutatni néhány településen. Miután csak kis számban és kis területen vannak jelen, ezért jelenleg nincs számottevő járványügyi kockázatuk - áll a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatójában.
Bizonyos szúnyogfajták a dengue, a sárgaláz, a csikungunya, a zika, és a nyugat-nílusi láz vírusait képesek terjeszteni, a HIV-vírust és az Ebolát nem. A WHO közleménye szerint nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a szúnyogok a koronavírust emberről ember képesek átvinni. Egyrészt a legújabb és egyre biztosabbnak tűnő kutatási eredmények szerint a SARS-CoV-19 legfőképp a kilélegzett cseppecskéken, aeroszolokon tud szóródni, másrészt, bár előfordulhat, hogy szúnyogok megcsípnek olyan embert, akinek a vérében ott az új koronavírus, azt nem tudják egy másik csípésnél egyszerűen csak tovább adni, ahhoz maguknak is meg kellene fertőződniük. Ez napokig tartana, miközben a vírusoknak el kellene jutniuk a szúnyog szervezetében azokhoz a nyálmirigyekhez, amelyek váladékát befecskendezik a megcsípettek szervezetébe. Ehhez azonban több akadályt kéne a vérszívók szervei között átlépniük, amire nem képesek. Vannak olyan vírusok, amik megtanulták ezek a leküzdését, az új koronavírus egyelőre nem tartozik ezek közé, így elpusztul a szúnyog bélrendszerében.
Új tömeges szúnyogok terjesztette járványoktól tehát nem kell félnünk, de a szúnyogokat gyéríteni azért kell, ha kiirtani nem is tudjuk őket, ami egyébként ökológiailag sem lenne hasznos. Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag szakértője lapunknak elmondta, hogy a deltametrin, illetve olyan kémiai hatóanyagok légi úton való kiszórása, amelyek a kifejlett szúnyogokat támadják, ez évben már nem lehetséges. Április 1-jét követően egyetlen kémiai irtószer juttatható ki földi szórással, ez a Phobi Fenox EC rovarirtókoncentrátum. Ennek hatóanyaga nem annyira mérgező a vízi állatokra, mint a deltametrin, ami ráadásul több mint 99,5 százalékban más rovarokat pusztított el és a hűlőket, halakat is károsította. Ezért a biológiai védekezést kell egyre inkább előtérbe helyezni, ennek során egy bacilussal fertőzik a szúnyoglárvákat, ami megmérgezi őket, mielőtt kifejlődhetnének. A levegőből is szórható, és csak a szúnyoglárvákat támadják meg. Ausztriában egy időben ingyen is osztottak flakonokban biológiai irtószert, hogy a lakosok megbarátkozzanak használatával.
A szúnyogok jó része kis pocsolyákban, kerti tavacskákban, akár kidobott edényekben összegyűlt esővízben tölti lárvaéletét, ezekben hatásosan lehet ellenük védekezni egyénileg, kisebb kiszerelésű biológiai szerekkel. A ház körül sincs szükség a rovarok széles körét elpusztítani képes kémiai rovarirtókra. Hasznos lenne az új biológiai szerek megismerésének, használatának elősegítsége akár állami programok révén is. Vranesics Csaba, a kártevőirtókat tömörítő Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének elnöke a G7-nek úgy fogalmazott: a biológiai gyérítés arányának növelése üdvözlendő, de lényegesen bonyolultabb, összetettebb műveletről van szó, ami a kezelt területek tulajdonosainak együttműködése nélkül nem lehet eredményes.
