Nem lenne szükségünk a hitelre, de a déli államok bajba jutása miatt egyszeri szolidaritási gesztusként hajlandóak vagyunk hozzájárulni, de csak akkor, ha ez az unió gazdaságának erősebbé válását, nem a negyedik szent német római birodalmat szolgálja – mondta Kövér László az Országgyűlésben. A házelnök egyike azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik beterjesztették azt a határozati javaslatot, mely kötött mandátumot adna Orbán Viktornak a hétvégi uniós csúcson. Eszerint a magyar kormányfő csak akkor támogathatja az Európai Unió gazdasági mentőcsomagját, ha véget vetnek a Magyarországgal szemben folyó 7. cikkelyes jogállami eljárásnak, a „politizáló álcivil szervezetek” nem kapnak uniós pénzt és a forrásokat kizárólag gazdaságfejlesztésre lehet majd fordítani.
Kövér László szerint 2004-ben azért csatlakozunk az EU-hoz, mert az ország jövője szempontjából ez volt és „egyelőre ez tűnik a legjobb választásnak”. Bár „eddig csak papíron voltunk az EU egyenjogú tagjai, akkor is szolidárisak voltunk a közös döntéseknél, amikor az igazságérzetünk tiltakozott ezek ellen”. Majd nyugat-európai államokban tapasztalható jogállami visszásságokról beszélt, feltéve a kérdést, ezek vajon átmennének–e azon a szűrőn, amit egyes tagállamok Magyarországgal vagy Lengyelországgal kapcsolatban szeretnének alkalmazni. Kövér szerint a magyar kormány támogatta, amikor az Európai Tanács még 2014-ben arról döntött, saját hatáskörben dolgoz ki objektív, minden tagállamra érvényes jogállami feltételeket. Csakhogy ebből azóta sem lett semmi. Gulyás Gergely szintén arról beszélt, hogy Magyarország csak európai bírósági döntések vagy a már említett 2014-es tanácsi határozat alapján fogadja el a támogatások korlátozását. Ezen kívül viszont ragaszkodik ahhoz is, hogy a mentőcsomag feltételei között kell szerepelnie, hogy az érintett déli tagállamok pénzt csak gazdasági reformokra, gazdaságuk újraindítására fordíthatják.
Az ellenzéki képviselők közül Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője volt az első vezérszónok. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig Orbán Viktor előzetesen a parlamenti frakciók vezetését tájékoztatta az általa képviselni tervezett álláspontról, nem fogadtak el előzetesen országgyűlési határozatot. A Jobbik egyetért azzal, hogy a pénzekből arányosan osztozzanak a tagállamok, éppen ezért ellentmondás, hogy a magyar kormány a kiemelkedő gazdasági eredményeiről beszél, miközben még mindig az EU egyik legszegényebb tagállama vagyunk. A 7.5 milliárd eurós visszafizetendő hitel mellett 8.1 milliárd a nekünk járó vissza nem térítendő támogatás, így a szaldó, ha szerényen is, de pozitív. Balczó Zoltán ezután a Bizottság „jogállami kritériumait” sorolta, ezek a mostani tervek szerint alapvetően az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupció elleni fellépést célozzák, ezzel kapcsolatban a Tanács is felhívta figyelmét legfrissebb konvergencia programjában és azt javasolta, hogy a kormány csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A Jobbik ezért két módosító indítványt nyújtott be. Az egyik éppen a csatlakozásról szól, mivel a régióból is minden ország csatlakozott már hozzá – Magyarország és Lengyelország kivételével. A másik módosító javaslat szerint az uniós forrásokat elsősorban a magyar tulajdonú kis-, és közepes vállalkozásoknak kell juttatni.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese ismét a Fidesz 2009-as európai parlamenti választási programját idézte, mint tette hétfőn napirend előtti felszólalásában, eszerint az Európai Uniót fel kell ruházni olyan eszközökkel, melyek lehetővé teszik a jogállami értékek felügyeletét minden tagállamban. – Mitől félnek kedves fideszes képviselők? Nincs rendben a jogállamiság, a médiapluralizmus Magyarországon? – kérdezte. A képviselő szerint attól kell tartani, hogy a határozattal éppen felhatalmazzák, hogy megvétózza a mentőcsomagot, megfossza a magyarokat ettől a pénztől. Az MSZP módosító javaslata is azt célozza, hogy a magyar kormány csatlakozzon az európai ügyészséghez, hogy „ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint az Elios-ügy kapcsán, amikor a magyar adófizetők fizették ki az Európai Uniónak azt a pénzt, amit önök vélhetően elsíboltak”. Harangozó Tamás szerint a kormány a határozati javaslattal „az életükért küzdő déli tagállamokat”, és könnyen lehet, hogy „amilyen lesz az Adjon Isten!, olyan lesz majd a Fogadj Isten! is”. Az MSZP ezért a szavazásban sem vesz majd részt.
Dobrev Klára, a DK EP-képviselője szintén azzal kezdte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, mert a határozati javaslat „arról szól, hogy Orbán Viktor szembe megy Európával”. A DK szerint a kormány nem a nemzeti érdekeket képviseli, amikor Baku vagy Moszkva felé nyit, pedig a magyarok Párizsba, Brüsszelbe, Berlinbe szeretnek utazni, ezekkel az országokkal közösségben képzelik el a jövőjüket. – A gyenge demokráciákat előbb-utóbb legyőzik a zsarnokok, a zsarnokokból pedig előbb-utóbb agresszorok lesznek, ezt megtanulták Európa államai – mondta, hozzátéve, hogy a demokrácia és a jogállam arról szól, hogy az állampolgárjoga folyamatosan erősödik a hatalom ellenőrzésére.
Ungár Péter az LMP részéről azt mondta, azért nem támogatják a határozati javaslatot, mert eleve nem támogatják a hitelfelvételt, mely az uniós gazdaság függését erősíti csak. – Az európai szolidaritás mese, amit néha a magyar és a német kormány emleget néha, miközben a válság alatt a német kormány legnagyobb problémája az volt, hogy a kelet-európai munkavállalók nem tudtak elmenni a német spárgaföldekre dolgozni – fogalmazott. Ungár szerint a magyar álláspontot az Európai Tanácsban mindig előzetesen egyeztetik a némettel, így ha esetleg Orbán Viktor mégis vétózna, ez ebben az esetben is a német érdekeket szolgálná. A képviselő kitért Kövér László „Negyedik Szent Római Birodalmat” emlegető szavaira, mondván, a kormány semmiben nem áll ellen sem a német, sem az orosz gazdasági terjeszkedésnek Európában.
Felszólalt a parlamenti képviselettel nem rendelkező Momentum EP-képviselője, Donáth Anna is, aki arról beszélt, azért van itt, hogy megvédje a magyar érdekeket. Mivel csak egy percben szólalhatott fel, azonnal el is vették tőle a szót. Erre Keresztes-László Lóránt LMP-frakcióvezető jelezte, hogy az ő frakciójuk időkerete terhére még felszólalhat, de ezt a levezető elnök nem tette lehetővé.
