A budapesti nyári olimpia megrendezésének álma itt van velünk, csak senki sem beszél róla. Folyamatosan épülnek a nyári játékok megrendezésére is alkalmas létesítmények. A Népligetben zajlanak a munkálatok a hatalmas kézilabdacsarnok építkezésén, Csepelen lesz atlétikai stadion, evezős pálya épül a Ráckeve-Soroksári Duna-ágban. A Kincsem Parkban öttusaközpont lesz, a Nemzeti Teniszcentrum felépítéséről is van kormányhatározat, a Duna Arénát pedig eleve úgy tervezték, hogy a lelátó visszabővíthető legyen egy budapesti olimpia esetére.
A már zajló és tervezett, de még el sem kezdődött sportberuházások kizárólag olimpiai sportágakat érintenek. Mindegyikre van indok – vizes-vb, kézilabda Európa-bajnokság, atlétikai-világbajnokság, stb. –, de a távlati cél egyértelmű. Budapestnek előbb vagy utóbb kell egy olimpia, a kormány szerint.
Hosszú, nagyon hosszú távú ez az elképzelés, rendkívüli derűlátásra is utal, mert a legoptimálisabb esetben is 2032 lehet a legkorábbi időpont, amikor fölmerülhet a nyári játékok budapesti lebonyolítása, hiszen 2024-ben Párizs, négy évvel később Los Angeles lesz a házigazda. Utána európai helyszín akkor jöhet szóba, ha nem lesz érdeklődő Ázsiából vagy Ausztráliából, illetve Afrikából sem kandidál senki. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nagyon szeretne egy afrikai olimpiát, mivel a földrészen még sosem rendezték meg az eseményt.
Az sem mellékes szempont, hogy a budapesti rendezésnek feltétele a jelenlegi kormány hatalmon maradása további tizenkét évig, ami nem egy vonzó jövőkép.
A budapesti olimpia vitathatatlanul óriási élmény lenne a sportrajongóknak, de vannak fontosabb, megoldásra váró problémák. A több éves várólisták megszüntetése az egészségügyben, az oktatás rendbe tétele, a nyugdíjak rendezése, egy normális, élhető ország kialakítása előrébb való az olimpiánál.
Ezek azonban népszerűtlen, drágán megoldható feladatok, az olimpia viszont olyan gigaprojekt, amelynek beruházásai rövid távon is milliárdokat hoznak a megfelelő zsebekbe. Ezzel a fontossági sorrend el is dőlt.