gáz;Szijjártó Péter;gázvásárlás;Krk;orosz gáz;Külgazdasági és Külügyminisztérium;

- Hosszú távra szerződik az oroszokkal a kormány

Az Orbán-kabinet új hosszú távú fűtőanyagszerződéseket kötne, ami az egyre élénkebb világkereskedelem és csökkenő kereslet miatt egyre kockázatosabb.

A Szijjártó Péter által két hete bejelentett, összesen 6,2 milliárd köbméteres orosz gázvásárlással véglegesen kifutnak a korábbi hosszú távú szerződésbe foglalt mennyiségek - tudtuk meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM). A tárcavezető szavai szerint a nyáron kétmilliárd köbméter érkezik, 2020 és 2021 októbere között pedig további 4,2 milliárd köbmétert vásárolunk. (Pontosabban a vevő az állami MFGK.)

Ezek szerint végül is 26 év alatt fogyasztja el az ország az 1996-ban húsz évre tervezett mennyiséget. Míg az "előző" hosszú távú szerződés 2015-ben lejárt, a belefoglalt mennyiségek jó részét addig nem vettük át. Bár a szerződésben (állítólag a bevett nemzetközi eljárásoknak megfelelően) átvételi kötelezettséget, ellenkező esetben pedig büntetést vállaltuk, a szállítások mögött álló orosz Gazprom - vagyis Vlagyimir Putyin - eltekintett ezek bevasalásától. Az elmúlt hat év során így rendre a korábban át nem vett gázmennyiségeket kaptuk az oroszoktól, a piacihoz közelítő áron. A KKM közlése alapján az 1996-tól induló szerződés utolsó szállítmányai 2021 végén érkeznek az országba.

Szijjártó Péter szerint a kormány nyitott egy 2021 októberi kezdetű új, hosszú távú szerződés előtt. Mennyiségi igények említése helyett elsősorban az időtáv kapcsán bocsátkozott fejtegetésekbe. Eszerint Magyarország nyitott egy 15 éves szerződés megkötésére úgy, hogy a felek a piaci helyzet alapján minden ötödik év végén kiszállhatnak. (A minél hosszabb távú, minél szigorúbb kötöttségek Moszkva igényeit tükrözik, míg a rugalmasság Budapest érdeke.) Figyelembe véve a csekély egyéb beszerzési lehetőségeket, készek vagyunk elkezdeni a tárgyalásokat az ország 2021 októbere utáni ellátásáról - közölte ennek kapcsán lapunkkal a KKM. Szerintük ez kellő rugalmasság mellett az ellátást is biztosítja.

Szakértők abban egyet értenek, hogy gázigényeinket a múlt századi elképzelésekhez képest jócskán le kell csavarnunk. Az arányokra jellemző, hogy akadt olyan év, amikor több mint tízmilliárd köbméter gáz is érkezett Oroszországból. Ehhez képest forrásaink szerint mostantól évente legfeljebb a mintegy 3,5 milliárd köbméteres lakossági fogyasztást kellene lefedni a biztosnak tekinthető orosz gázszállítmányokkal. Nem kevéssé az Orbán-kormány erőfeszítéseinek betudhatóan ugyanis, ma már egyre több csövön juthatunk az egyre élénkebb európai gáztőzsdéről egyre több és olcsóbb gázhoz. Noha tehát a piac élénkülése is növeli az ellátás biztonságát, Orbánék a jelek szerint mégis inkább a múlt századi elveket tükröző, "biztos" orosz ellátásra alapoznának. Miközben a Nyugat rendre attól óv, hogy Oroszország messze nem csak egy áruként, hanem a politikai befolyás eszközeként tekint a gázra, Orbánék ennek nem állnak ellen. Forrásunk szerint a gáztárgyalásokon a magyar-orosz kapcsolatok más ügyei is terítékre kerülhetnek, amelyek összességükben képzik az alku alapját. Vagyis a kereskedelmi feltételek egyéb ügyek áldozatává válhatnak. Tovább árnyalja a képet, hogy az Orbán-kormány frissített energiastratégiája 2030-ra a lakossági fogyasztás megfelezését tűzi ki célul. Ráadásul a kabinet, ha vontatottan is, de végül hozzájárult a 2050-es, teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési uniós célhoz. Mivel a gáz is szennyez, addigra az ilyen berendezéseket is át kell alakítani, le kell szerelni. Ráadásul hosszú távon az éghajlat felmelegedése szintén a gázigények csökkenését vetíti előre.

Az oroszok pont 2021 októberére ígérik, hogy határainkhoz Szerbia felől is megérkezik az orosz gázt török-bolgár-szerb kerülővel ideszállító, Török Áramlat nevű vezeték. Onnantól tehát akár délről is kaphatjuk a tervezett magyar-orosz szerződés alapján érkező gázt. Tekintettel arra, hogy - jórészt épp a déli útvonal késedelmes kialakítása miatt - az oroszok tavaly új szerződést kötöttek az ukránokkal gázuk nyugatra - így Magyarországra - szállításáról, feltehetőleg északkeleti ellátásunk is megmarad. Ez kétségkívül tovább erősíti alkuhelyzetünket. Ekkor viszont - különösen, ha tovább esnek az igények - csökkenhet a vezetékek kihasználtsága, ami pedig a beruházások megtérülését kérdőjelezi meg.

Magyar kockázat, horvát haszonA Krk szigeten épülő cseppfolyósgáz- (lng-) lefejtőből az INA százmillió köbméter gázmennyiség megvásárlására tett ajánlatot - közölte megkeresésünkre a horvát energiacéget irányító Mol. A gázból elsősorban horvát belföldi igényeket elégítenek ki. Az évi 2,6 milliárd köbméter gáz átfejtésére alkalmas hajó jövőbeni termelésére a legnagyobb megrendelést, hét éves távra évi egymilliárd köbmétert a magyar állami MVM tette. Az INA-n és az MVM-en kívül a magyar hátterű, svájci központú MET három évre összesen 1,3 milliárd köbmétert rendelt meg. Emellett helyi hírek szerint a Horvát Elektromos Művek (HEP) rendelt a következő három évre félmilliárd köbmétert. Ottani elemzők számára mindezekből összesen már kijön az az évi másfélmilliárd köbméter, ami megtérülővé teheti az üzem mintegy nyolcvanmilliárd forintos költségét. A nagylelkűnek tűnő magyar ajánlat háttere ködös. Miközben Szijjártó Péter korábban kendőzetlenül panaszolta, hogy a magas horvát szállítási díjak miatt a kikötőbe akár olcsón érkező cseppfolyósgáz Magyarországra már aránytalanul drágábban érkezne meg, a magyar felajánlás kapcsán erről nem esett szó. A külügyminiszter korábban megoldásként felvetette a magyar és a horvát gázrendszer összekapcsolását, ami jelentősen lecsökkentette volna a szállítási díjakat. Tárgyalások indultak arról is, hogy "Magyarország" megvenné a krki lefejtő negyedét. Ezek kapcsán a KKM lapunknak most csak azt erősítette meg, hogy változatlanul érdekeltek vagyunk a gázrendszerek összekapcsolásában és a részesedés megvételében. Ajánlották figyelmünkbe az MVM közleményét, de abban sem esik szó se ezekről, se a kialkudott árfeltételekről. Miközben tehát a krki terminál gázára tett ismert felajánlások háromnegyede magyar kötődésű, a kötelező lekötés a beruházó horvát állam válláról veszi át a megtérülési kockázat terhét. A horvát terminál az ígéretek szerint jövő év januárjában kezdi meg működését.

A 4 milliárd eurós devizakötvény piaci kibocsátási terv 88 százalékban teljesült.