Amikor májusban a kormány elhatározta az előrehozott választást, úgy látszott, hogy Horvátország már túlesett a koronavírus-járványon. Napokon át egyetlen megbetegedést sem regisztráltak, de legrosszabb esetben is csak egyet-kettőt. Ehhez képest a voksolás időpontjára a lehető legrosszabbá vált a járványhelyzet, naponta 50-60 megbetegedést észlelnek, ami azért is meglehetősen rossz hír Andrej Plenkovic miniszterelnök számára, mert így azt sem hozhatja fel érvként, hogy milyen jól kezelték a járványhelyzetet. A legnagyobb válsággóc a magyar határ közelében, Eszék-Baranya megyében alakult ki.
Vili Beros egészségügyi miniszter, aki tavasszal valóságos sztárrá vált állandó médiaszerepléseinek és szakszerű elemzéseinek köszönhetően, azt közölte, hogy nem a turisták miatt emelkedett a fertőzések száma. Jelenleg mintegy 300 ezer turista lehet az országban és naponta érkezik úgy újabb 30 ezer.
Felmérések szerint azonban a mind nagyobb fertőzésveszély sem befolyásolja a vasárnapi voksolás végkimenetelét, az erőviszonyok megegyeznek a járvány előttivel. A kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), vagy a kilenc pártból álló, de a szociáldemokraták által dominált Restart Koalíció válhat a következő kabinet vezető erejévé. A társadalom rendkívül megosztott, amit a két legesélyesebb kormányfőjelölt, Plenkovic és Davor Bernardic közötti hét eleji televíziós vita is igazolt: a nézők szerint százalékra pontosan ugyanúgy szerepelt a két politikus.
Nyilvánvaló, hogy egyikük sem lesz képes önállóan kormányt alakítani. A közvélemény-kutatások nem sok támpontot adnak. Míg az Ipsos Puls ügynökségnél a HDZ áll az élen 26,7 százalékkal, 2,3 százalékkal megelőzve a Restartot, a Promocija plusnál és a 2x1 komunikacijénél a balközép koalíció áll az élen, utóbbi szerint a szövetség 45 százalékot kaphat, majdnem kilenc százalékot verve a HDZ-re.
Döntő lehet ezért, hogyan szerepel a többi párt. Az Express című lap a 2x1 komunikacije adataiból kiindulva azt jósolja, hogy a Restart 64, a HDZ 52 mandátumot szerezhet. Az abszolút többséghez azonban 76-ra lenne szükség, s itt kezdődnek a gondok a balközép számára. Az SDP-nek nagy siker, hogy létre tudott hozni egy választási listát a kilenc párt számára, jelentősen növelve a győzelmi esélyeket, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szövetségnek nincs kellő koalíciós tartaléka. Miroslav Skoro minden bizonnyal a harmadik helyre befutó jobboldali populista „hazaszerető” szövetsége ugyanis ideológiáját tekintve közelebb áll a HDZ-hez, bár Plenkovic kormányfő a kampányban rendre azt próbálta sulykolni, hogy az SDP velük akar összefogni.
Bekerülhet még a parlamentbe a zöld-baloldali politikai platform is, azonban legfeljebb három mandátumra számíthat, ami nem lenne elég a baloldali színezetű kabinethez. Szinte biztos, hogy ismét a zágrábi törvényhozás tagja lesz a Híd nevű formáció, amely mintegy hat mandátumra számíthat. Ők azonban túl kiszámíthatatlanok, így velük nem szívesen lépne koalícióra sem a HDZ, sem a Restart.
Kizárásos alapon maradnak tehát Skoro radikálisai. Azért is valószínűbb, hogy az akár 20 mandátumot is remélő párt a HDZ-t választja koalíciós partnerként, mert listájára több olyan személyiséget is felvett, akik korábban Plenkovic pártjának tagjai voltak, s a HDZ jobbszárnyához tartoztak. Az Express című lap számításai szerint optimális esetben, a nyolc kisebbségi honatyával kiegészülve, Plenkovic plusz 28 képviselő támogatására is számíthat, így már összejönne az abszolút többség a HDZ számára.
Ez persze mind csak feltételezés, valójában nemhogy azt nem lehet megjósolni, hány képviselőre számíthat a kabinet, egyelőre azt sem, melyik párt győz. A horvát RTL televízió szerint ez lesz az ország történelmének legkiszámíthatatlanabb voksolása.
Matematikailag egy nagykoalíció sem kizárt, de a Plenkovic-Bernardic vitán olyan hevesen esett egymásnak a két politikus, hogy nehéz lenne elképzelni egy ilyen, a független Horvátország történelemben példa nélküli politikai felállást. Pedig szakértők szerint a HDZ és az SDP programja között nincs nagy különbség. Ha viszont Skoro ígéretei valósulnának meg, csődbe menne Horvátország.
De nem csak emiatt nem ígér sok jót, hogy Skoro lesz a mérleg nyelve. Előzőleg azt közölte, azzal a feltétellel lépne be bármilyen színezetű kormányba, ha ő lenne a miniszterelnök. Később ezen finomított, de könnyen elképzelhető, hogy ha a HDZ-t választja, ragaszkodik majd Plenkovic távozásához. Mindenesetre az az abszurd helyzet állhat elő, hogy a balközép koalíció győzelme esetén is jobbra tolódhat a politikai élet.
