Lapunk március 24-i számában azt írtuk, hogy elképzelhető, a következő szezonban sem vezetik be a videóbírót a magyar labdarúgó-bajnokságban, mert a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) nem tett meg minden tőle telhetőt a megfelelő előkészítésért. Az MLSZ szerdán bejelentette, hogy a 2020/21-es bajnoki szezonban biztos nem lesz videóbíró az NB I-ben, ennek oka a szövetség szerint a koronavírus-járvány.
Nem vitás, a járvány sok mindent befolyásolt, többek között három hónapig nem lehetett mérkőzéseket rendezni, márpedig a videóbírós rendszer bevezetésének egyik feltétele, hogy tesztmeccseken kell kipróbálni a rendszert. Erre nem volt lehetőség, de, ha csak ez lenne a probléma, akkor ezt ősszel orvosolni lehetne – feltéve, hogy nem jön megint egy olyan kényszerű leállás, mint tavasszal –, és tartható lenne az a szövetségi óhaj, ami idén márciusban egy háttérbeszélgetésen hangzott el: az a cél, hogy minél hamarabb bevezessék a videóbírót, de legkésőbb a következő bajnokság tavaszi szezonjától itthon is használják a VAR-t.
A tesztmérkőzések megrendezésének feltétele lenne, hogy legyenek vizsgázott játékvezetők, akik pontosan tisztában vannak a videóbírós rendszer működésével. Viszont még el sem indult a bírók felkészítése, pedig az elméleti képzést már régen el kellett volna kezdeni. Tavaly született elnökségi döntés a videóbíróról, a játékvezetők januári edzőtáborában el lehetett volna kezdeni foglalkozni a videóbírós rendszer elméleti tudnivalóival, de ez elmaradt.
Jelenleg az a kérdés, hogy a 2021/2022-es szezonra adottak lesznek-e itthon a feltételek a rendszer elindításához? A sportág nemzetközi szabályalkotó testülete, az IFAB öt kritérium teljesülése esetén ad engedélyt a videóbíró bevezetésére. Az előírások elérhetőek az IFAB Implementation Assistance and Approval Programme elnevezésű kiadványában.
Ha idén nyáron sem kezdődik el a bírók felkészítése, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a 2021/22-es bajnokság rajtjára sem lesz adott minden feltétel a honi futballban a videóbírós rendszer elindításához. Németországban egy évre, Horvátországban nyolc hónapra volt szükség az IFAB összes előírásának teljesítéséhez.
Lapunk úgy tudja, a játékvezetők irányítói nem érdekeltek a videóbírós rendszer mielőbbi elindításában és eddig az ő érdekeik érvényesülnek. A magyar élvonalban hivatásos bírók működnek közre, akik ebből élnek, nincs más dolguk, mint a meccsekre felkészülni, ám nem mindegyik játékvezető éri el az elsőosztályú szintet. A videóbíró bevezetésével nagyon hamar kiderülne, kik azok, akik nem a szakmai tudásuk alapján tagjai az élvonalbeli keretnek és ezt szeretnék elkerülni az illetékesek. Az MLSZ 2018-as éves közgyűlési beszámolójában azt írta, hogy „a játékvezetői bizottság megkezdte a VAR esetleges hazai bevezetésének alapját képező szakmai, technológiai és gazdasági feltételrendszer vizsgálatát”.
Azóta annyi történt itthon a videóbíró ügyében, hogy az MLSZ tavaly novemberben árajánlatokat kért a rendszer működtetésére és januárban eldöntötte, melyiket fogadja el. Több variáció is fölmerült, Németországban az összes találkozó videóbírója Kölnben figyeli a mérkőzéseket egy erre a célra létrehozott központból, Olaszországban eddig az volt a gyakorlat, hogy minden stadionban kialakítottak egy videószobát, ám a következő szezontól ott is egyetlen helyről figyelik az összes mérkőzést. Magyarországon a videóbírók a találkozók helyszínein, közvetítőkocsiból követik nyomon az eseményeket és reagálnak, ha szükséges.
Idáig azonban még hosszú az út, egyelőre az is eredmény lenne, ha elkezdődne a magyar játékvezetők elméleti felkészítése.
