A szűkülő ingyenes tér egyre inkább elérhetetlenebbé teszi a tavat a kispénzű családok számára, a nyaralók kiadásait pedig tovább növeli. Egy ellenzéki törvénymódosítás előírná: minden balatoni településen legyen legalább egy szabadstrand. Az önkormányzatok azt panaszolják: a kormányzati elvonások miatt kevés a pénzük, miközben nekik nagyon is sokba kerül az ingyenes strand.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein – ha a településrendezési eszközben erre kijelölt terület nem áll rendelkezésre – ki kell jelölni legalább egy közhasználatú játszóteret, sportpályát vagy közkertet (városokban közparkot), ezen túlmenően legalább egy ingyenesen igénybe vehető strandot vagy egyéb fürdőhelyet, amennyiben a kijelölés természetvédelmi érdeket nem sért” – olvasható a DK-s Arató Gergely által benyújtott törvénymódosításban, amellyel a Demokratikus Koalíció azt szeretné elérni, hogy minden balatoni településen legyen legalább egy szabadstrand.
A tó körül ugyanis rohamosan csökken az ingyenes fürdőhelyek száma, a Balatontipp gyűjtése szerint az idén már csak mindössze 64 olyan partszakasz akad, ahol belépődíj nélkül lehet strandolni. A negyven, tóparttal rendelkező önkormányzat közül húsz egyáltalán nem biztosít ingyenes strandot, s csak fél tucat településen, Balatonkeresztúron, Balatonfenyvesen, Balatonbogláron, Balatonszemesen, Zamárdiban és Örvényesen nem kell sehol fizetni a parthasználatért. Az északi parton Örvényes mellett már csak Tihanyban akad néhány hely, ahol ingyen lehet fürdeni.
A szabadstrandok számának csökkenése érzékenyen érinti a kis pénzű családokat is. Sokaknak ugyanis épp az ingyenes fürdőhelyek jelentik az utolsó esélyt arra, hogy egy-egy nyári napon fürdőzhessenek. Ha például egy kétgyerekes budapesti család hűsölni szeretne, akkor számukra elérhetőbb a Balaton, mint a legtöbb fővárosi strand. Egy Budapest–Siófok oda-vissza vonatút egy négytagú családnak 6600 forintba kerül. Ehhez képest például a Palatinuson 10 200 forintot kell fizetni a családi jegyért. Rögtön más lenne a helyzet, ha a Balatonnál még strandbelépőt is kellene fizetni. A Balatontipp összesítése szerint ugyanis a tónál az idén a legolcsóbb belépő 500, a legdrágább – a füredi Esterházy strandon – 1700 forintba kerül.
Nem véletlen, hogy Az Összefogás a Balatonért Egyesület – amely ötezer szignóig jutó aláírásgyűjtést is szervezett a szabadstrandok megmentéséért – a napokban nyílt levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, melyben tiltakoztak a szabadstrandok fizetőssé tétele ellen, és arra kérték a döntéshozókat, ne járuljanak hozzá az állami támogatással felújított ingyenes strandok átminősítéséhez.
A Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ) két éve 2 milliárd, tavaly 4,4 milliárd, az idén pedig 2,7 milliárd forintra pályázhattak a balatoni önkormányzatok strandfelújításra. Tavaly kifejezetten a szabadstrandok fejlesztésére lehetett pénzhez jutni, ám a kései pályázati kiírás és kifizetések miatt a beruházások bőven belecsúsztak a nyári főszezonba, sőt akadt olyan projekt, amely csak ősszel fejeződött be. A rendbe tett strandok közül azonban többet az önkormányzatok – éppen a magasabb komfortfokozatra hivatkozva – fizetőssé tettek, vagy legalábbis megpróbáltak fizetőssé tenni a mostani szezonra. Fonyódon például a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésekre hivatkozva akarta belépőjegyessé tenni az önkormányzat az eddig ingyenes bélatelepi, illetve városi strandot, ám a városvezetés végül a tiltakozások, valamint az MTÜ állásfoglalása miatt visszakozott. A turisztikai ügynökség amúgy csak véleményt formálhat a kérdésben, a strandok fizetőssé vagy ingyenessé tétele önkormányzati hatáskör, erre Varga Mihály is felhívta Az Összefogás a Balatonért Egyesület figyelmét a válaszában.
Ami alapvetően igaz, ám mint azt lapunknak több balatoni településvezető megjegyezte, ezzel a kabinet igazából az önkormányzatokra hárítja a felelősséggel együtt a kellemetlenségeket, hiszen a koronavírus-járvány miatti turisztikai, illetve a veszélyhelyzet alatt a védekezés ürügyén elvont helyi bevételek kiesését valahonnét pótolnia kell a településeknek.
– Mindenki a pénzéhes önkormányzatokra mutogat – mondta egy balatoni polgármester. Háborognak az emberek, hogy megint több mindenért kell fizetni, ha nyaralni jönnek. Az viszont nem érdekli őket, hogy nekünk működtetnünk kell a településeinket, csakhogy a tervezett bevételeinkből elvonták a gépjárműadó ránk eső részét, felfüggesztették az idegenforgalmi adót és az utána járó állami támogatást, amit majd valamikor a jövőben megkapunk. A vendég viszont elvárja, hogy rendezett legyen a környezet, a strandokon le legyen nyírva a fű, ki legyenek ürítve a kukák, s persze egész nyáron legyenek rendezvények. A miből pedig nem érdekli. Ahogyan azt sem értik sokan, hogy a szabadstrand csak a használóknak ingyenes, az önkormányzatnak komoly milliókba kerül éves szinten a fenntartása, amit más bevételekből tett meg. Eddig. Mert, ahogy a jövő évi költségvetési tervezet mutatja, sok jóra nem számíthatunk, még komolyabb elvonások várhatóak ugyanis.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó polgármester problémája nem egyedi, nem véletlenül írt a múlt héten nyílt levelet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Lombár Gábor. Szerinte az intézkedések többszörösen sújtják a turizmusból élő településeket, és a balatoni önkormányzatok egy részének a működése is veszélybe kerülhet.
– Nem tesszük fizetőssé a szabadstrandjainkat – mondta a lapunknak nyilatkozó polgármester, majd azzal folytatta: – Mert nem akarjuk, hogy negatív kép alakuljon ki rólunk.
A járvány miatt amúgy is óvatosabbak a vendégek, jobban megnézik, hová mennek nyaralni, lehet, hogy éppen a strandokról szóló hírek miatt választanának mást helyettünk. Inkább megpróbálunk úgy tenni, mintha minden rendben volna, ne menjen el tőlünk senki rossz szájízzel, s közben élére állítunk minden forintot. Kár, hogy így még könnyebben el tud gurulni.
