Úgynevezett integritássértést, nagyon leegyszerűsítve, bírói mulasztást követett el a Fővárosi Törvényszék elnöke – lényegében ezt állította bejelentésében Szepesházi Péter ügyvéd, egykori bíró, aki az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) fordult.
Az ügy megértéséhez érdemes felidézni az előzményeket. Tavaly novemberben nyilvánosságra került egy levél, amelyben 24 bírósági vezető „fejezte ki háláját” Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) leköszönő elnökének. A levélen ott állt Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék (FT) aláírása is. Csakhogy hónapokkal később, már idén, június 8.-án a fővárosi bírák véleménynyilvánító összbírói értekezletén bejelentette: sem a saját nevében, sem az FT bíráinak képviseletében nem írta alá a Handónak címzett levelet. Mindez kérdések sokaságát vetette fel. Ráadásul Tatár-Kis Péter – aki egyébként Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógora – rendre kitérő választ adott arra, hogy korábban miért nem szólt a hamisításról, kért-e vizsgálatot, tett-e feljelentést az ügyben. Mindez azért fontos, mert, ha nem lépett, és valóban nem az ő szignója állt a levélen, akkor Magyarország legnagyobb bíróságának vezetője szemet hunyt egy hamisítás felett. Ha pedig mégis az ő aláírása van ott, akkor nem mondott igazat.
Egyebek mellett emiatt tette „az integritású tárgyú bejelentést” Szepesházi Péter ügyvéd, ám az OBH lesöpörte beadványát. Az OBH elnöke az ügyvédnek írt és lapunkhoz is eljutott levele szerint Tatár-Kis összbírói értekezleten elmondott felszólalásával kapcsolatosan nem történt az Integritási Szabályzat szerinti integritássértés.
Az OBH nem csak Tatár-Kis szerepét nem siet tisztázni, arra sem kíváncsi, hogy ki hamisíthatta oda az elnök aláírását a levélre. Mint arról írtunk, az OBH már korábban világossá tette, hogy nem indított belső vizsgálatot, és nem kezdeményezett eljárást. Mindössze „megnyilatkoztatta az érintetteket”, de csupán arra jutott: „Nem volt megállapítható, hogy nevezett bárkit felhatalmazott volna arra, hogy helyette és nevében a levelet aláírja”.
Ahogy az OBH, úgy Tatár-Kis sem akarja feltárni az ügy minden részletét. Lapunk többször kereste őt, többek között arra voltunk kíváncsiak: Hogyan kerülhetett a szignója az iratra? Ha nem ő, akkor vajon ki írta alá a nevében a levelet? Először kérdéseink pontosítását kérte, majd azzal tért ki a válaszadás elől, hogy jelezte, nem minősülnek közérdekű adatnak azok az információk, amelyek iránt lapunk érdeklődik.
Bár Tatár-Kis Péter „magánlevélnek” minősíti az iratot, azon aláírása alatt – ahogy a többi bírósági vezető esetében is – ott szerepel hivatali titulusa is: a Fővárosi Törvényszék elnöke. Tatár-Kis Péter legutóbbi megkeresésünkre figyelmünkbe ajánlotta azt – az Indexen már ismertetett – jegyzőkönyvet, amely rögzítette azt a beszélgetését az OBH-elnökével a Fővárosi Törvényszék elnöki álláspályázata idején. Ebből azonban csak annyi derül ki, hogy az OBH-elnöknek arra kérdésére, miért csak az összbírói fórumon jelezte a helyzetet, Tatár-Kis azt mondta: „Nem éltem meg olyan érdeksérelemként, ami miatt nyilvánosság elé kellett volna állnom, de mint ahogy ezt korábban elmondtam, aki megkérdezte tőlem, annak elmondtam a történetet.” Így az OBH elnöke, Senyei György is tudott róla.
A rendőrség először nem tudott arról, hogy az ügyben feljelentést tett volna bárki, noha a Transparency International (TI) Magyarország megtette ezt. Azóta pedig kiderült, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Tatár-Kis aláírási ügyében feltett írásbeli kérdését, és azt „elbírálás végett” az arra hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNyF) továbbította. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója elmondta lapunknak: a rendőrség arról tájékoztatta a TI-t, hogy feljelentésüket – a dátum alapján legkésőbb június 16-án – továbbították a KNyF-re. Ligeti szerint a rendőrségi indoklás korrekt volt, a büntetőeljárási törvény azon szakaszára hivatkozott, amely szerint kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást „a mentelmi joggal rendelkező és a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy – működésével kapcsolatban ellene elkövetett más bűncselekmény” esetében. Hozzátette, mivel a feljelentés elbírálására három napja van a hatóságnak, s eddig nem kaptak annak elutasításáról értesítést a KNyF-től, ezért bízik abban, hogy folyik a nyomozás az ügyben.
Országos Bírói Hivatal válasza by Népszava on Scribd
