Tovább késik a karanténmentes be- és hazautazást biztosító utazási folyosó terve. A közvélemény és a turisztikai szakma már a hét eleje óta szinte Messiásként várta, hogy a biztonságosnak tartott desztinációk listáját, amelyeket egy légihíd kötött volna össze az Egyesült Királysággal. A tervezett koncepció a kölcsönösségen alapult volna – a londoni kormány néhány országgal megállapodás kötött volna, amely mindkét irányba mentesítette volna az állampolgárokat a karantén alól. A brit sajtó szerint azonban Boris Johnson (BoJo) kabinetje feladta az elképzelést és helyette mintegy 75 biztonságos ország nevét tartalmazó listát tesz közzé a hét vége előtt. Amelyekből szabadon be lehet majd jutni az Egyesült Királyságba, a brit állampolgár karanténmentes utazás azonban nem biztosított.
Az eredeti léghíd koncepciót legalább annyian vetették el, mint amennyien üdvözölték. A Telegraph Paul Charlest, a Quash Quarantine kampánycsoport szóvivőjét idézi, aki ötszáz utazási és vendéglátóipari vállalkozás nevében „mindig is megvalósíthatatlannak tartotta a kezdeményezést, ami könnyen kijátszható, hiszen az Európai Unión, de különösen a schengeni kereteken belüli utazást nem lehet korlátozni”. A tervet végül az autonóm tartományok, Skócia, Wales és Észak-Írország torpedózták meg.
Leghatározottabb hangú képviselőjük, Nicola Sturgeon skót miniszeterelnöknek nem pusztán a légihíddal kapcsolatban, hanem általánosságban is tiltakozott az ellen, hogy Westminster „korábban nem ismertetett döntésekbe rángassa bele” a részleges önállóságot élvező országrészeket. Egy brit kormányzati forrás az i napilapnak kifejtette, hogy „egész héten folytak konzultációk az autonóm tartományokkal, de Nicola Sturgeon nyilvánvalóan politikai tőkét próbál kovácsolni a helyzetből, akárhogy is igyekszik meggyőző bizonyítékot szolgáltatni ennek ellenkezőjéről”.
A rendelkezésre álló információk szerint a kormány az Európai Unió valamennyi tagállamát kész volt felvenni a kivételezettek sorába, ugyanakkor nem számíthatott valamennyiük részéről kölcsönösségre. Görögország például a hét elején három hónap óta először nyitotta meg határait külföldi turisták előtt, ám az Egyesült Királyságból érkezetteket még legalább július 15-ig eltanácsolja. Értelemszerűen nem segíti a tikkasztó napsütésre és tengerpartra vágyó britek ügyét az a kiemelt nemzetközi figyelmet kapott hír, hogy a közép-angliai Leicestert ismét „lelakatolták” és hasonló sorsra juthat további harminchat brit város és londoni kerület. Ami az új, nagyjából 75 biztonságos országot megnevező brit válogatást illeti, a hatályos rendelkezések szerint csak azon uniós tagállamok maradhatnak ki, amelyekben magas a fertőzöttség. Elképzelhető, hogy erre a sorsa jut a britek kedvelt nyaralási úticélja, Portugália, ahol az elmúlt hetekben megszaporodtak az új esetek.
A karantén alóli felmentésre jogosult országok közé tartozhat többek között Törökország, Kanada, Marokkó, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea és Thaiföld. Arról azonban csekély fogalma van a londoni belügyminisztériumnak, vajon milyen következményekkel járhat a járvány szempontjából a beutazások bátorítása. A parlament belügyi állandó bizottságának ülésén a minisztérium két politikai államtitkára sem tudott válaszolni arra a kérdésre, hány fertőző beteg beutazására számítanak. A grémium elnöke, a korábban miniszteri tisztségeket betöltött munkáspárti Yvette Cooper „meghökkentőnek” nevezte, hogy a tárca nem kért be adatokat a közegészségügyi hatóságoktól, így sem a kockázatot nem tudja felmérni, sem megelőző lépéseket nem tud tenni.
