Washingtoni nagykövetnek lenni a legrangosabb diplomáciai cím világszerte. Magyarországon azonban egyúttal a legrizikósabb vezető külügyi állás, amely jelenleg nincs is betöltve. Az utolsó öt amerikai nagykövetünk közül négyen a szokásos négyéves ciklus lejárta előtt elbúcsúztak Washingtontól. Az első kettő még két évet se tudott kitölteni. Az amerikai fővárosban dolgozván mindegyiküket jól ismertem, s volt, akiről - Szemerkényi Rékáról - még megemlékező cikket is írtam az akkori Magyar Nemzetben, megkérdőjelezve a visszahívását.
A korai távozások okai mindig mások voltak, de amerikai barátaimtól tudom, hogy a State Department fölöttébb értetlenül szemlélte a szokatlanul nagy cserélődést. Dr. Szabó László, a legutóbbi nagykövet április közepi, idő előtti (bár nem teljesen váratlan) távozása óta nincs magyar nagykövet a legfontosabb szövetségesünknél. Ráadásul Budapesten és Washingtonban még találgatások sincsenek arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kit fog kinevezni első számú washingtoni képviselőjének. (A korábban komoly esélyesnek tartott Magyar Levente külügyi államtitkárt maga a magyar külügyminiszter húzta ki a hírmalomból hónapokkal ezelőtt mint Budapesten nélkülözhetetlen "jobbkezét".)
Mire vár a Bem rakpart? Netán olyan komoly bajok vannak a merítési bázissal, hogy nem találnak alkalmas jelöltet? Miért nagy gond a késlekedés most? Azért, mert alig több mint négy hónap múlva elnökválasztás lesz Amerikában. Ebben a kritikus időszakban az egész világ washingtoni vezérképviselői már lázasan keresik és építik a kapcsolatokat az ellenzéki elnökjelölt külpolitikai kampánystábjával és a várható új külügyi politikacsinálókkal. Igaz, még korántsem dőlt el az elnökválasztási játszma a Potomac partján, de Joe Biden demokrata elnökjelölt esélyei napról napra javulnak.
A külpolitikában Joe Biden szöges ellentéte Donald Trumpnak, s vele - eddigi megnyilatkozásai szerint - minden bizonnyal visszajön az értékalapú obamai-clintoni külpolitikai vonal. Biden már belengette, hogy elnökségének legelső évében globális demokrácia-csúcstalálkozót hívna össze Washingtonban, ahol "nyíltan szembesítenénk azokat az országokat, amelyekben a demokrácia visszaesése tapasztalható." Tény, hogy a világpolitikában rendkívül járatos volt alelnökhöz közeli, demokrata külpolitikai elit Magyarországot mindinkább egy lapon említi például Szaúd-Arábiával, Egyiptommal és Törökországgal.
Nem azért aggódom, hogy Trump elnöktől eltérően a Magyarországot ismerő Biden nem fogja Orbán Viktort "ikertestvérének" nevezni, ami borítékolható, hanem azért, hogy ne legyen hazánk ismét páriaország a világpolitika központjában. A nemzeti érdek washingtoni képviseletéért aggódom.