Bioritmus;szív;pulzus;szív-és érrendszeri betegségek;

- Vérszegénység is okozhatja, ha „kiugrik” a szív

A pulzus hirtelen megugrását, de lassú, fokozatos emelkedését sem ajánlott félvállról venni.

A szívverést a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája idézi elő. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége, az agy üzenetet küld a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat, ennek következtében növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus – mondta Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szív, „kiugrik” a pulzus. Ilyen jelenséget okozhat például egy érzelmi stresszhelyzet: rossz hír, hirtelen ijedtség vagy éppen lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus. Fizikai aktivitáskor, ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. 

Az időjárás is felpörgethet; a párás, meleg idő keményebb munkára készteti a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát. Hirtelen testhelyzetváltozás, egy gyors felállás is megemelheti a pulzust. Bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust. Hormonális változások, például terhesség vagy menopauza alatt is észlelhetők átmenetileg megemelkedett pulzusérték.

Lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhat a mozgásszegénység, ülő életmód, a nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, vérnyomás problémák és hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése is.  

Emelkedett pulzus esetén javasolt a kivizsgálás, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben. „Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy vagy komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei.” Az úgynevezett béta-blokkolók nem biztos, hogy megoldás nyújtanak, ráadásul asztmás rohamot is kiválthatnak, ezért nem ajánlott magunknak választani pulzust szabályozó szert – hangsúlyozta a szakorvos.

A szellemi hanyatlás lehet egy egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar jele is.