A progresszív demenciának, vagyis az előrehaladó elbutulásnak, amely az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, számos oka lehet – mondta Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus.
A vaszkuláris demencia az agy vérellátási zavarának, oxigénellátásának csökkenése miatt okozza az idegsejtek pusztulását. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása: mini stroke-ok sorozata vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások is. Az úgynevezett Lewy–testes demencia esetén rendellenes szerkezetek okozzák az agyi idegsejtek elhalását. Van, hogy rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását, de lassú vírusbetegségek, például a Jacob-Creutzfeld kór is okozhatnak szellemi hanyatlást.
A legismertebb demenciával járó betegség az Alzheimer-kór, amely általában fokozatosan alakul ki: először csak enyhe memóriazavarokkal, tanulási nehézségekkel jelentkezik. Jele lehet a megfelelő szó megtalálásának nehézsége, a problémamegoldó-képesség hanyatlása, a döntéshozatalok nehezedése, de a tárgyak háromdimenziós érzékelésének zavara is.
Alzheimer-kórban, ahogy más típusú demenciákban is, az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi rutinfeladatok: tisztálkodás, öltözködés, evés egyre nehezebbé, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. A teljesítőképességük mentális és fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye, például tüdőgyulladás okozza a halálukat.
Orvoshoz kell fordulni
rövidtávú emlékezetkiesés,
mindennapi tervezés, döntéshozatal, figyelem nehézségei,
beszédzavar (afázia),
begyakorolt mozgások zavarai (apraxia),
tárgyak, személyek felismerésének nehézsége (agnózia),
pszichés változások, zavarok (szorongás, félelem, depresszió),
motiváció hiánya, korábban kedvelt tevékenységek feladása,
személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.,
alvászavarok, éjszakai ködös tudatállapotok megjelenése,
vegetatív zavarok: például széklet-, vizeletürítés szabályozási zavar esetén.
A demencia kezelésére nincsenek jól bevált módszerek, és egyelőre oki kezelés sem létezik, a tüneti kezelés azonban a páciensek egy részénél fékezheti a betegség előrehaladását. Ez pedig az érintettnek és a családnak is komoly segítséget jelenthet, így már az első jelek felfedezésekor érdemes orvosi segítséget kérni – hangsúlyozta a szakorvos.