Az utóbbi napokban felrobbant az internet Szerbiában. Sokan arra próbáltak választ találni, hány magyar él Vranjéban. Friss adatot nem találhattak erről, így csak a 2002-es népszámlálás jelenthetett némi támpontot. Akkor az 50 ezres városban hat magyarajkúra bukkantak. Ez nem is olyan kis szám, ha tudjuk, hol helyezkedik el Vranje: nem messze a koszovói határtól, Pristina közelében. Arról azonban még a neten legszorgosabban keresgélők sem lelhettek adatot, hogy a népszámlálás óta eltelt 18 évben a vajdasági magyarok tömegével vándoroltak-e Vranjéba. Mert feltehetően egyetlen magyar sem kelt útra, hogy a nem éppen tehetős városban telepedjen le.
Ezért volt meglehetősen feltűnő, hogy a múlt heti választáson a vranjei szavazókörzetben harmadik helyen végzett a Vajdasági Magyar Szövetség. Sőt akadt olyan apró település is, bizonyos Neradovac, ahol a vajdasági magyarok pártja lett az első. Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke megjegyezte, ők bizony a Vajdaságon kívül sehol sem kampányoltak, így őket is meglepte a sikeres szereplés. A VMSZ amúgy is kiváló eredményt ért el, hiszen kilenc mandátumot szerzett a belgrádi parlamentben, öttel többet, mint amennyivel az előző törvényhozásban rendelkezett.
Mivel szabad és persze demokratikus választásról volt szó, ezért akár azt is feltételezhetjük: annyira vonzónak és meggyőzőnek találták a koszovói, illetve az észak-macedóniai határ közelében élő szerbek a VMSZ programját, hogy mi mást tehettek volna: Pásztor István pártjára voksoltak. Ezen elmélet ellen szól, hogy ha elolvassuk a VMSZ programját, abban nemhogy Vranjéra nincs utalás, egész Dél-Szerbiára sem - a dokumentumban a magyarok egységes fellépését sürgetik.
Akad azonban egy másik elmélet is. A szerb oldalakon megjelent mémek számából ítélve a többség inkább úgy vélekedik: az emberek értelmetlennek, előre lefutottnak tartották a voksolást, így trollkodtak egy kicsit. A VMSZ azonban örülhet, a magyar kormányfő pedig különösen: Horvátország után Vranje is felkerült arra a bizonyos térképre.