szigorítás;petíció;kata;Magyar Könyvelők Országos Egyesülete;

- A könyvelők szerint a „számlagyárak” profitálhatnak a kata szigorításából

A szakma petíciót ír, a kormányzat állítja: így igazságosságos.

Főleg a fiatalok körében tovább fokozódhat az elvándorlás Magyarországról, miközben a „számlagyárakat” ismét helyzetbe hozza a kormány – foglalta össze szombati tiltakozó közleményében a  Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). Az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott dokumentum szerint a kisadózás, azaz a katázás szigorítási szándéka azt igazolja, hogy  a kormány nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási, illetve megbízási jogviszony jelenleg nem választható szét.

Az MKOE leszögezte:      

„ A COVID-19 járvány alatt kiderült, hogy még több olyan munkakör van, aminek az ellátásához nincs szükség a – fiatalok körében amúgy is elavultnak tartott – munkaviszonyra.”

– A 3 millió forintos határral és a többes katázás betiltásával a kormány ellehetetlenítené azokat is, akik soha sem álltak munkaviszonyban, viszont természetszerűleg nagyobb megrendelőket, ügyfeleket szolgálnak ki – írta a szakmai egyesület. Szerintük  a kata brutális adójogi szankcionálása, fűnyíró elven működő büntetőadóval való kísérése súlyos hiba. Ezért az interneten aláírásokat gyűjtenek a kedvelt adózási forma szabályainak módosítása ellen. Az akciót még tavaly novemberben indították el, amikor először felvetődött a szigorítás gondolta. 

Ezzel szemben a Magyar Nemzet szombati számában Izer Norbert adóügyi államtitkár az állítja, hogy a jövő januártól tervezett új szabályokkal a kormány „igazságossá” teszi a katát. 

„Több tíz milliárd forint is származhat jövőre a kata szabályainak átalakításából. Az összeget azok a nagy cégek róják majd le, amelyek ma színlelt szerződéssel, a kisadózó vállalkozások tételes adójának visszaélésszerű alkalmazásával foglalkoztatják embereiket”– jelentette ki a kormányzati tisztségviselő.
Izer Norbert adóügyi államtitkár (balra) egy korábbi tájékoztatón

Szerinte a változtatások a legtöbb katást nem érintik, de érdemben tisztíthatják a piaci viszonyokat. Mint fogalmazott „Szigorításról tehát nincs szó”. – Az adónem első évében, 2013-ban a katát választók csupán három százaléka volt korábban foglalkoztatott, addig 2019 végére az akkori 377 ezer katás közül majdnem 150 ezer alkalmazottként, legtöbbször munkaviszonyban dolgozott a vállalkozás megkezdése előtt – alapozta meg a változtatás magyarázatát Izer Norbert, aki szerint a kisvállalkozókat  „nem egészen, és talán mégis” érinti a leendő szabályozás.

A kormány ellentétben az MKOE-vel egyértelműen azt várja a lépéstől, hogy  eltűnik majd a tömeges bújtatott munkavégzés, megszűnnek a színlelt vállalkozási szerződések.

Drasztikus eszközökkel szorítanák vissza a tervezett elavulást, a termékeket szándékosan silánnyá és javíthatatlanná tevő „fejlesztéseket”. A kezdeményezéshez még lehet csatlakozni.