Felemás járvány elleni védekezés rajzolódik ki a költségvetés májusi számaiból: a cégeknek nyújtott beruházási támogatásokra több százmilliárd forintot fizetett ki a kormány az első öt hónapban. Ugyancsak mintegy 400 milliárd forint ment el a nagykövetségeken keresztül az egészségügyi eszközbeszerzésekre. Mindeközben csökkentették az önkormányzatok költségvetését és a szociális kiadások is reálértéken szinten maradtak, a családtámogatások néhány száz millió forinttal még csökkentek is.
Az első öt hónapban bő ezer milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás, az év végéig ennek a duplája is könnyen összejöhet, hisz már a kormány félhivatalos hiánycélja is karcolja a 1900 milliárd forintot. Pedig a koronavírus válság egészségügyi szempontból minimálisan ütötte meg az országot, és a gazdaság is - a turizmust és a vendéglátást leszámítva - egész jól állta a pofonokat.
Május végére az államháztartás hiánya 1051 milliárd forintra emelkedett – közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM), amely a kiadott közleményében egyszerre számol az eredeti 367 milliárd forintot kitevő, és a megemelt, 3,8 százalékos GDP arányos hiánycéllal. Bár a parlament a napokban fogadta el a 2020-as költségvetés módosítását, abban nem írták át hiánycélt, annak ellenére sem, hogy a pénzügyi tárca alatt működő Államadósságkezelő Központ előbb 1600, majd május végén 1890 milliárd forintra módosította azt az összeget, amit hitelfelvételekből kell fedeznie. Vagyis meglehetősen átláthatatlan a kormány költségvetési politikája, és ezen a májusi költésekről kiadott közlemény sem segített.
A PM beszámolója szerint május végéig összesen 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, ebből a védekezésre fordított kiadások elérték a 450 milliárd forintot. Ám arról, hogy mindezt mire költötték, kik és mely országokban vásároltak belőle, nem ad információt a kormány. Az egészségügyi eszközbeszerzések jelentős részét a kormány a külügyminisztériumokon, pontosabban a nagykövetségeken keresztül intézi: a PM közlése szerint külképviseletek az első öt hónapban csaknem 427 milliárd forintot költöttek, melyből a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések mintegy 385 milliárd forintot tettek ki, vagyis más, közelebbről meg nem nevezett célokra legalább 43 milliárd forintot költöttek. Lapunk már korábban felfigyelt a több száz milliárdos pénzkiáramlásra a nagykövetségeken - ám a külügy két hete nem válaszol azon kérdéseinkre, hogy pontosan milyen egészségügyi (esetleg más) célokra, eszközökre ment el a pénz, illetve mely országokban és mennyit fizettek ki.
Ugyanakkor a válság szociális-társadalmi hatásainak mérséklésére egy fillérrel sem jutott több: a csökkenő gyerekszám miatt a családi támogatások csökkentek, míg a jövedelempótló támogatásokra kifizetett 58 milliárd forint ugyan két százalékkal magasabb a tavalyi költésnél, de a többletet el is vitte az infláció. Az önkormányzatok támogatásai is csökkentek az elvonások következtében: a PM most kiadott számai szerint az első öt hónapban nem egészen 300 milliárdos támogatást kaptak a települések, ami bő öt százalékos visszaesés az előző évhez képest.
Csökkentek a foglalkoztatási alap közmunkával kapcsolatos kiadásai is, 65 milliárdról 55 milliárd forintra, ugyanakkor megugrottak a munkanélküli ellátásra fordított tételek: az első öt hónapban idén már 39 milliárdot fizettek ki ilyen céllal, ami 10 milliárddal magasabb a tavalyi költségnél. A ténylegesen állás nélkül maradtaknak azonban csak egy része kapott már májusban ellátást a biztosítása után, ugyanis a kormányhivatalok számtalan esetben nem is fogadták az állásukat vesztett biztosítottakat. Mindeközben folyik a Magyar Honvédség felfegyverzése: az első öt hónapban külföldi fegyverszállítóknak 60,4 milliárdot fizettek ki „főként harckocsik és helikopter beszerzésére.”
A költségvetési beszámolóból nem derül ki, de Varga Mihály pénzügyminiszter egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy „a kormány gazdaságvédelmi intézkedései részeként eddig a bértámogatási programokban 200 ezer munkahely kapcsán érkezett be eddig kérelem, a versenyképesség-növelő támogatás keretében 806 cég 377 milliárd forintnyi beruházás végrehajtását vállalta, ezzel 144 ezer munkahelyet védtek meg.” Ám a miniszteri közlésből sem derül ki, hogy ténylegesen mennyi pénzt költöttek bértámogatásra vagy akár beruházási támogatásokra. Ez utóbbiban nem is Varga, hanem Szíjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az igazán aktív. A miniszter egy székesfehérvári támogatás-bejelentési sajtótájékoztatón azt is elárulta, hogy a 377 milliárdos támogatásból 169 milliárdot az adófizetők fizetnek – vagyis majdnem minden második forintot.
