Mintegy 30 éve, a magyar adórendszer megalkotása óta szinte minden kormány nekikezdett a hazai adórendszer egyszerűsítésének, az adminisztráció csökkentését, illetve az elvonások számának mérséklését ígérve. Az előbbi esetében értek is el sikereket, amiben nagy szerepe volt az adórendszer elektronizálásának is, és valóban csökkent a cégek és a magánszemélyek adózással eltöltött ideje. A magánszemélyek ma már akár teljesen megszabadultak a bevallás nyűgjeitől, az online számlarendszer bevezetésével az adóhivatal hamarosan a cégek áfa-bevallását is elkészítheti.
Az adók számának csökkentésében ugyanakkor nem sikerült érdemi eredményt elérnie a kormányoknak. Míg öt évvel ezelőtt kerek 60 adófajtát azonosítottak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői, ezek száma az év elején még 54 volt – közölte Fehér Tamás, az iroda vezető adójogásza. Vagyis az elmúlt években átlagosan évi egy adó tűnt el az adórendszerből. Idén máris megtorpanni látszik az adók számának mérséklése.
A kormány a koronavírus elleni küzdelem örve alatt újból bevezette a kiskereskedelmi különadót - egy újabb kisadót - , amiből 2021-ben már 54 milliárd forintos bevételt vár. Ezen felül a bankokra is kivetett egy válságadót, amit - mert az összege leírható más elvonásokból - a szakértő jóindulatból csak egy fél pluszadónak minősít.
Az elmúlt években munkavállalói járulékok olvadtak össze, illetve vállalati kisadók közül kivezették az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) – igaz helyett maradt a kata és a kiva –, ezért csökkenthetett az adók száma, míg az elvonás mértéke gyakorlatilag maradt.
A magyar adórendszer feleslegesen bonyolult – erre épp a kormány 2021-es költségvetési terve mutat rá rendkívül plasztikusan: ugyanis a négy legnagyobb bevételi adónem hozza az összes befizetés 84,4 százalékát a maradék 15,6 százalékon osztozik a további 51 adó. A legnagyobb bevétel – a teljes bevétel egyharmada – jön be a két társadalombiztosítási alapot finanszírozó szociális adóból. A bevételek 29 százaléka kerül a büdzsébe az általános forgalmi adóból. Ráadásul ennek az adónak egyre nagyobb a beszedési hatékonysága, ezért még kismértékben nőhet is annak aránya a bevételek között a következő években. Ám szakértők szerint a fehéredési tartaléknak lassan vége. A harmadik "helyezett" a személyi jövedelemadó, és csak negyedik helyre futott be a jövedéki adó. A négy adóból összesen 14 453 milliárd forint folyik be, ez a központi alrendszer 17 125 milliárd forintos adóbevételeinek 84,4 százaléka. A maradék 15,6 százalékot adja a többi adó, ám ez is még 2688 milliárd forintot tesz ki, amit nem lehetne csak úgy elengedni, hiszen az hatalmas lyukat ütne a gazdálkodásban, ám rámutat arra, hogy egyszerűsítésnek igenis van helye. Az évi 100-200 milliárdot hozó közepes adók száma négy, ez alatt pedig számos olyan adónem van, amelyik alig néhány tíz milliárd forintot hoz. Ezek egyszerűsítése, megszüntetése hozna a cégek adminisztrációjában jelentősebb könnyítést. Pénzügyminisztérium (PM) szerint egy cég átlagosan 11 féle adót fizet, vagyis 40-50 adóval nem is találkozik.
A Pénzügyminisztérium és a kormány tavaly publikált versenyképességi tervében az adók számának jelentős mérséklését ígérte: az akkor közel hatvan adófajtából csupán 40-et kívántak megtartani, s ennek határidejét 2020 végére tették. A 15-20 adófajta eltüntetésnek azonban semmi jele sem az államapparátus munkáiban, pláne nem az adójavaslatokban. A kormány persze foghatja a koronavírus-válságra a halasztást, ám semmilyen információ nem utal arra, hogy ez a munka megkezdődött volna. Ráadásul pontosan a PM írta le, hogy az adóbevételek 99 százaléka negyven adóból folyik be, tehát 15-20 mikroadó gond nélkül, akár egy tollvonással megszüntethető lenne, hisz alig 170-180 milliárd forintot tesz ki.
Érdekesen alakul az adóterhelés mértéke is, ugyanis szántalan kedvezmény miatt a legritkább esetben kerül az államhoz a teljes adóbevétel. A legtorzabb a rendszer kétségtelenül a társasági adóban, ahol elvileg kilenc százalékkal adózik a cég nyeresége, ám 2021-es költségvetés számításai szerint a tényleges adókulcs alig 5,5 százalék, az ez évre tervezett 5,9 százalék. Az Európai Unió normái szerint a 10 százalék alatti nyereségadóval rendelkező országokat elvileg adóparadicsomnak kell minősíteni, de magyar adórendszer még erre is rátesz egy lapáttal, és a kilenc százalék szűkebb feléről is lemond.
A személyi jövedelmet elvileg 15 százalékos egykulcsos adó terheli, ám a tényleges átlagos adóteher itt az ez évre tervezett 12,7 százalékról 2021-re 12,8 százalékra „emelkedik”. Az szja-ban még a társasági adózásnál is nagyobb szélsőségek vannak, hisz a 0 százalékos adó (például a négygyermekes nők) ugyanúgy létezik, mint a 15 százalékos kulcs, és rengeteg átmenet van a két szélsőérték között a családi adókedvezménynek köszönhetően. Ráadásul az adókulcs mértékét legkevésbé sem befolyásolja a jövedelem nagysága. Emiatt simán lehet minimálbér után 15 százalékot fizetni, míg az is előfordulhat, hogy milliós jövedelmet húz valaki adómentesen. Az áfa tényleges kulcsára nem közöl számítást a 2021-es költségvetés: a legnagyobb áfakulcs 27 százalék – ez a világon a legmagasabb -, ám léteznek (18, 5, 0) kedvezményes kulcsok is. Az MNB napokban publikált számítása szerint 2018-re az effektív áfakulcs 19,5 százalékra nőtt a 2010-es 15,5 százalékról – az emelkedés mintegy kétharmada a fehéredésből származik, azaz a visszaélésre lehetőséget adó kiskapuk közül többet bezártak, míg egyharmada az adóemelések következménye.
