Múlóban az aranyásó hangulat a koronavírustól védő arcmaszkok, fertőtlenítők, csodacuccok ausztriai piacán. A jó üzletet szimatoló kereskedők ideje leáldozóban, millióikat zsebre téve, lassan átengedik a terepet a megbízható, körültekintő szakembereknek. Várják őket az újabb, gyors reagálású üzletek, ha megússzák szabadlábon.
Egymás után jelennek meg a hirdetések Ausztriában a szájmaszkok, -pajzsok árleszállításáról. A sima sebész papírvédő a masken-shop.at honlapon például 0,59 euróért kapható, szemben az eddigi 1,40-nel. Lecsendesedett a koronavírus-járvány, aminek következtében június 15-től már csak az élelmiszerboltokban, a tömegközlekedési eszközökön és az egészségügyi intézetekben kötelező a maszkok viselete.
Már május végén felmerült a gondolat Emad F.-ben, hogy végéhez közeledik a bombaüzlet a fertőzéstől védő eszközök piacán. Pakolni kell, zárni a méregdrága bérletű boltot a bécsi Mariahilferstrasse 72. szám alatti üzletben, amely előtt nemrég még a járdán kígyózott a vásárlók hosszú sora. A bolt maga szikár, polcokon, falakra szögezve kaphatók a fertőtlenítő szerek, védőkesztyűk, átlátszó szemüvegek, egyszerű és a profi szájmaszkok, egyszínűek és tarkák, gyerekeknek és igényeseknek. A kasszapulton kívül csak két tárgy válik el a faltól, egy vállra vehető permetezőgép, amilyet a híradókban Hongkong, Szingapúr utcáin lehetett látni átfogó fertőtlenítésnél, s egy egész alakos, hófehér védőruha. Éppen ilyet visel a bolt két ifjú eladója, szakértelmük éppen annyi idős, mint az üzlet, két hónapos. A főnök, a 35 éves egyiptomi származású kereskedő csak este lesz itt, tudom meg a duótól, kérdéseimet küldjem el neki írásban, 24 órán belül válaszol. Választ persze nem kapok, a szerencsésebb riporterek, mindenekelőtt az Addendum című oknyomozó újság cikkéből jutok ismeretekhez.
Azt persze már egész Bécs tudja, hogy a nehezen tisztázható eredetű cégnek van még egy üzlete, az előkelő Kärntnerstrassén olyan sietősen rendezték be az elegánsabbra vett boltot, hogy nem maradt idő az előző bizniszből a falon maradt kannabisz leveleket ábrázoló plakátok leszedésére. A vérbeli egyiptomi kereskedő tavaly télen vette észre Bangkokban, hogy az emberek 99 százaléka maszkban jár, sokkal többen az Ázsiában amúgy szokásosnál. Nem sokkal később értesült arról, hogy Kínában kitört a koronavírus-járvány.
Emad F., aki ma is két mobiltelefont árusító-javító boltot működtet a schwechati repülőtéren, s a handy-biznisz révén világméretű üzleti kapcsolatokkal rendelkezik, körbetelefonálta a földrészeket, honnan tud árut beszerezni és mennyiért. Hogy honnan a cucc, arról a szűkszavúan nyilatkozó üzletember nem sokat mond, az Addendum révén is csak annyi tudható, hogy a maszkok Kínából, a védőszemüvegek Tajvanról származnak, az import Anglián, Bulgárián és Szlovákián keresztül érkezett be Ausztriába. Emadnak amúgy is különleges kapcsolata van a Sme Rodina nevű szélsőjobboldali szlovák párt képviselőjével, Ľudovít Goga üzletemberrel, állítólag ő a repülőtéri handy-boltok igazi tulajdonosa.
A gyors üzletek élharcosának mondható Emad F. az első, raktárkészletekből összerakott szállítmányért 40 ezer eurót fizetett. Akkor egy filtermaszk 2 euróba került, ugyanez a Mariahilferen április-májusban már 20-30 eurót kóstált. A www.atemschutz.at weboldalt Emad már februárban megnyitotta, amikor Ausztriában országosan még csak tíz COVID-beteget diagnosztizáltak. Február 26-án a Heute című ingyenes osztrák napilapban megjelent (tőle) egy cikk, amely szerint egy üzletember 3,5 millió darab védőmaszkot tartalmazó, elárvult raktárkészletre bukkant Szlovákiában, s ezt ajándék gyanánt kívánja szétosztani Ausztriában. A cikk végére biggyesztett online-címre dőltek a jelentkezők, a „jótevő” néhány bemutatódarabot ingyen eljuttatott állami intézményeknek, idős otthonoknak, NGO-knak. Ez volt a járvány kezdete, a védőfelszerelésekből országos hiánnyal. Dőltek a kérések Emadhoz, aki a jelentkezők ismeretében bátran belefoghatott vállalkozásába, s folyamatosan emelhette a tétet. Alsó-Ausztria Egészségügyi Ügynöksége 23 tartományi klinika, három egyetemi kórház, 48 idős otthon nevében adott fel rendelést. A bécsi egyetemhez tartozó fogorvosi klinika 5000 darab FFP3 maszkot vásárolt. Állítólag az országos mérésügyi hivatalnál bevizsgáltatták a termékeket, s minden rendben volt.
Az egyiptomi „mágus” 16-18 órákat dolgozott, hétvégén sem állt le. Márciusban, amikor már lezáródtak a határok, utazott Szófiába, Frankfurtba, Isztambulba, Londonba, 100 ezer euró készpénzzel a zsebében. Május végén már lankadt a forgalom, Emad még túl akart adni a raktárkészletén, aztán bezárni a boltokat. De ekkor a hatóságok lecsaptak rá. A számlák a mobilcégek nevére szóltak, bizonyos termékeknél hiányzott a szériaszám, nem volt használati utasítás. Állítólag olyan olasz intézet látta el pecsétjével a termékeket, amelynek erre nem volt joga. Számos amerikai FFP+ besorolású szájmaszk dobozán a „not intended for resale” feliratra bukkantak az ellenőrök. Az üzletek még nyitva, folyik az online kereskedés, a hatósági vizsgálatnak még nincs meg az eredménye.
Ha az ember végigsétál a gépkocsiforgalomtól megtisztított Mariahilferstrassén, még egy magát webes elnevezéssel jelölő üzlet bukkan fel, a „mundschutzmasken24.com”. A bolt kisebb is, kevesebb műgonddal berendezett, de minden kapható, hasonlóan magas árakon. Fiatal nő az árus, a vállalkozás tulajdonosa a tiroli KitzVenture GmbH, amely a német nyelvterületen (azaz Németországban és Svájcban is) az egyik legnagyobb arcmaszk és védőfelszerelés forgalmazóvá nőtte ki magát. Dicsérik áruja minőségét, a termékek gyors elérhetőségét. Ügyfelei között klinikák, kék-fényes szervezetek, városok, nemzetközi óriáskonszernek találhatók.
A sajtónak nyilatkozó cégvezető, Patrick Landrock, mint mondja, kezdetben csak saját szükségletre akarta a védekezéshez szükséges holmikat beszerezni, de aztán „rájött, hogy Európában nagy a hiány, s kifogásolható a megvásárolt termékek minősége”. Az érző szívű üzletember annyit elárul, hogy kizárólag európai forrásokból szerzi be a portékákat. „Megvert kutyából hős” címmel írt a cég tevékenységéről az osztrák hírügynökséghez tartozó ots.at, megemlítve, hogy a határok lezárása, a szigorú karantén-előírások ellenére milyen elszántan emelkedett ki a KitzVenture a konkurenciából. S ezt az elismerést még egy svájci hobbi oknyomozónak, bizonyos Lucia Steinernek a márciusi levele sem tudta elrontani. A bázeli hölgy a kitzbüheli cég honlapjával teljesen azonos két svájci és egy német oldalra bukkant, más bolti neveken. Ezeken a tulajdonost nem tüntették fel, az elérhetőség is sűrűn változott. A Svájcból szimatoló levelező mást nem tudott elérni, mint hogy óvatosságot ajánlott a fogyasztóknak. A bécsi szociális tárca megbízásából a fogyasztóvédelmi ügynökség (VKI) viszont pert indított, nem találta kielégítőnek több termék esetében a leírást.
A KitzVenture nevét nem most, hanem három éve ismerte meg a széles nyilvánosság. Akkor éppen – 2016. szeptembere és 2017 márciusa között – start-up cégeknek kínált évi 9,75 százalékos hozamot ígérő befektetést. Sikerült 79 befektetőt toborozniuk, a tőlük begyűjtött 176 ezer eurót viszont nem fektették be semmibe. A cég 658 ezer eurót reklámra, ügyvédre, tanácsadásra költött, a pénzből 136 ezer euró mindmáig kifizetetlen maradt. Az államügyészség csalással vádolja a KitzVenture-t, amely viszont egy ügyvédi irodát tesz felelőssé a megtévesztő prospektusért. Bonyolult szálakon futó történet, amelynek lezárását a berobbant vírus akadályozta meg. Az érintettek júniusban állnak bíróság elé.
