Melyikünket nem bosszantotta már, ha egy plázába betérve ordító tuc-tuc fogadta? Ki nem érezte, hogy ki kell rohannia a próbafülkéből a rákényszerített aktuális sláger miatt? Előfordult már, hogy november elején a hideg futkosott a hátán a Jingle Bells dallamára? Vagy épp ellenkezőleg, a légy zümmögését is hallotta várakozás, sorban állás közben? Vajon az eladók ízlése, vagy a bolthálózat belső kutatásai alapján dől el, mit hallunk az üzletekben? Sejthető-e a zenéből, milyen árura számíthatunk a polcokon? Miért elképzelhetetlen hazánkban hegedűszólamot hallani a boltokban? Talán nem gondolnánk, de azon túl, hogy az őrületbe is kergethet, a háttérzenének tényleges üzleti szerepe van. Kutatások szerint a közösségi terekben, ahol harmonikus, a hely egyéb kommunikációjával összhangban lévő zene szól, a látogatóban kialakult összkép jóval pozitívabb lesz, mint anélkül. Így kerülhet előtérbe a háttérzene, amely nélkülözhetetlen részét képezheti egy vállalkozás arculatának.
Az egységes, de változatos zenei kínálat összeállítása azonban nem könnyű feladat, az ideális megoldások mögött ezért többnyire háttérzenei szolgáltatók állnak. Közülük az egyik legismertebb hazánkban a 3G Multimédia Kft., amely mások mellett az IKEA, az Auchan, a Tesco, a McDonald’s, a Shell benzinkút lánc, a Raiffeisen Bank vagy a VakVarjú étterem zenei atmoszférájáért felel. – Elsődleges, hogy az üzlet meghatározza célközönségét és üzenetét – fiatalos, menő, elegáns, klasszikus értékeket képvisel –, s ahogy vizuális megjelenésével, úgy a zenével is hangsúlyozhatja mondanivalóját. A másik lényeges tényező a bolti magatartáshoz kapcsolódik, ez a tempó: ha az átlagos pulzusszámnál (80/perc) gyorsabb a zene, az dinamizálja a viselkedést. Olyan helyeknél érdemes pörgős zenét alkalmazni, ahol nem cél, hogy sokáig ott legyen a vevő, egy étteremben jó, ha több időt tölt, ott lassabb zene ajánlott. Ha feladat, hogy várakozás idején pozitív érzéseket keltsünk, szintén jobb visszafogni a tempót – beszélt lapunknak a zeneválasztás első lépéseiről Sziklay-Pap Ferenc ügyvezető igazgató. Hangsúlyozta, a háttérzenénél a tudatalattinak nagy szerepe van: felmérések szerint 13-25 éves korban vagyunk a legnyitottabbak az újra, ami ekkor hatott ránk, megmarad az emlékeinkben, még ha utáltuk is. – Ha felcsendül egy szám a fiatalkorunkból, bekapcsol a szentimentalizmus, és jól érezzük magunkat, ezért fontos a célcsoport meghatározásakor az életkort is figyelembe venni. A bolti választásainkat az árak és a minőség is befolyásolja, de számít, hol hallunk zenét sorban állás közben, még az élelmiszerboltoknál is. Nem tudatosan, de valószínűleg azt választjuk, ahol jobban érezzük magunkat. Kevésbé lényeges, hogy értjük-e a szöveget, a jó háttérzene nem ér el a tudatosságig: halljuk, de nem értelmezzük – részletezte.
Az egyik leggyakoribb probléma a dalok ismétlése, különösen igaz ez a plázákra, ahol időnként a csapból is a legújabb popsláger folyik. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, összetett stratégiára van szükség, az igazgató beavatott zeneválasztási gyakorlatukba: – Ha valaki egyféle zenét szeretne, annyi számot válogatunk össze, ami két hétig nem ismétlődik. Ezt havonta tíz százalékkal frissítjük, így egy dal kétszer megy le egy hónapban, és tíz hónap alatt kicserélődik. Igyekszünk a rádióknál nagyobb merítéssel dolgozni, itt nem cél, hogy megjegyezzük a zenét – ismertette. A rádió bekapcsolása Sziklay-Pap Ferenc szerint nem jó választás, mert a háttérzene lényege, hogy észrevétlen, míg a rádió figyelmet igényel. Általános igazság azonban, hogy nehéz olyan rosszul zenét választani, aminél a csend is jobb lenne. Kevés kivétel van – fűzte hozzá –, ilyen a könyvesbolt, ahol kifejezetten jó a csend.
S hogy van-e az üzleti dolgozóknak és a vásárlóknak egyaránt megfelelő válogatás? A szakember szerint ez nehezen feloldható probléma: az alkalmazottak – legyen az étterem vagy gyógyszertár – jellemzően különböznek attól, akit kiszolgálnak. A karácsonyi szezon ezért több szempontból kulcskérdés, ellentét a tulajdonos és alkalmazottai között is. – A kereskedelemben nagy jelentősége van az ünnepnek, az üzletek egyre több terméket adnak el, ezért szeretnék kihúzni az időszakot. Minden évben harcolunk: ha rajtunk múlik, visszaszorul a karácsonyi zene. Hozzátette, a karácsonyi daloknál sokszor felmerül, hogy unalmasak, kevés van és ismétlődnek, de ez nem igaz, csak a hangszerelés hasonló, hiszen attól válnak karácsonyivá. – Azt javasoljuk, olyan arányban szerepeljen az összeállításban karácsonyi zene, hogy csúcsidőszakban se halljon a betérő két-háromnál többet: ha valaki félórát tölt a boltban, tíz percenként legyen karácsonyi dal. Azt ajánljuk, advent előtt ne induljanak el ezek, és ekkor se szóljon egy adott szám két-háromnál többször.
A műfajok közül azok a legelterjedtebbek, amelyek nem osztják meg a közönséget, hívta fel rá a figyelmet Sziklay-Pap Ferenc. – A rockzene ritkább, mivel megosztó akar lenni, de ilyen a jazz is, amihez szintén kell nyitottság. Könnyebb semleges zenét használni, de a csak instrumentális sem ajánlott, mert unalmassá válhat. Meglepő, de a komolyzene elutasítottsága hazánkban számottevő – emelte ki a szakember –, ritkán lehet háttérzeneként alkalmazni: sokan azonnal elvetik, anélkül, hogy belegondolnának, a Trónok harcában is azt hallanak. Ez is a tempó miatt van, a komolyzene ritmusa gyakran változik, de lassabb a háttérzenénél elvárttól. – Inkább stíluskeveredéseket alkalmazunk: egy francia étteremben sem csak sanzonok szólnak, jazz, modern, elektronikus hangzásba hajló számok is előfordulhatnak. Nem szerepelnek viszont a palettán durva kifejezéseket tartalmazó dalok, és olyan előadók, akiket szélsőséges megnyilvánulásaik miatt sokan nem kedvelhetnek.
Infó: A témában való eligazodást szeretné elősegíteni az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Zenével Jobb! programja, naprakész információkkal látva el a vállalkozásokat.
Elérhető a www.zeneveljobb.hu weboldalon.
