Egy fegyveres csapat különleges megbízatást kap: két és fél tonna illegálisan bányászott aranyat kell átszállítaniuk az afrikai Száhel-övezet poklán. Két hetes küldetésük gazdaggá teheti őket, megbízóiknak egy feltételük van: minden rúd aranynak meg kell érkeznie, különben bárhová menekülnek vagy bújnak el, előbb-utóbb megtalálják, és megölik őket. Ám a szállítmányt a világ legveszélyesebb terepén keresztül kell célba juttatniuk, ahol minden hadúr és terrorista-csoport rájuk vadászik. Megszokott hollywoodi akcióról is lehetne szó, de van néhány csavar: a feladatot teljesítő csapat vezetője egy kiégett amerikai veterán mellett egy háborús bűnök miatt nemzetközi körözés alatt álló magyar zsoldos, Szász Ádám. S a történet sem a filmvilágból érkezik, hanem két magyar szerző tollából. A Kaméleon és más bestsellerek írója, Réti László, valamint az Aranyélet című televíziós sorozat társszerzője, Vanicsek Olivér forgatókönyvíró összefogott, hogy közösen alkossák meg az Aranylövés – Az utolsó szállítmány című thrillert.
A sztori ötlete még 2015-ben jött Los Angeles-i tanulmányaim során, de sokáig a fiókban maradt. 2018-ban kerestek meg a kiadótól a közös könyv ötletével, és bár akkor még nem gondoltam könyvkiadásra, mondtam, hogy vannak terveim. Mindig is forgatókönyvírásra készültem, így a regényformátum új és ijesztő volt – mesélt lapunknak a rendhagyó munkafolyamat kezdeteiről Vanicsek Olivér. A kiadó javaslatára ismerkedett meg Réti Lászlóval, aki nyitott volt az együttműködésre. – Mivel én is végeztem forgatókönyvíró kurzust, izgatta a fantáziámat a feladat, de mondtam Olivérnek, üljünk le beszélgetni, hogy megtapasztaljuk, van-e köztünk kémia. És azt kértem, hadd írjak a forgatókönyv legelső oldalából öt-hat oldalt az elképzeléseim szerint – részletezte az író. Vanicsek Olivér visszaemlékezései szerint ezzel nagyon könnyed és jó munkafolyamat kezdődött, az ő rövid hely- és időmeghatározásaiból egy hatalmas kép bomlott ki. – Részletesen átbeszéltük az alapokat, és kértem egy hónapot, hogy megírjam a regényt – folytatta Réti László. – Így is történt, de az a változat jóval vastagabb volt annál, ami megjelent: kivettünk és hozzátettünk részeket. Szerettük volna megtartani a forgatókönyv filmszerű pergését: így szinte két óra alatt el lehet olvasni.
A könyv valóban filmhez hasonlóan halad, nem nélkülözve váratlan fordulatokat és brutális momentumokat. A sodró lendületű események mellett egyúttal a nyolc különböző, plasztikus karakter személyes sorsába is bepillantást nyerünk, egyenként megismerve adrenalinfüggőségüket. Vanicsek Olivér megjegyezte, izgalmas volt számára, ahogy az izraeli, orosz és más szereplők formálódtak, és lett sokkal mélyebb a regény. – Főleg visszaemlékezésekkel bontjuk ki a háttérsztorikat, ez szövegben könnyebb, mert ki lehet lépni oldalra, és elmagyarázni, honnan jött az adott karakter, míg mozgóképen erre nincs így lehetőség. A forgatókönyvíró elmondta, a főszereplő figurája a kezdetekben még amerikai volt, a közös munka során mégis szerettek volna magyart. – Ilyet kevesen hoztak mostanáig, hogy magyar karakter az antagonista, ez ettől lett különleges – emelte ki az alkotó.
A mű finom utalásrendszerrel dolgozik, helyenként úgy érezhetjük, korrajzot is kínál: „Ha egy terrorista felrobbantotta magát Brüsszelben, rálőtt egy bár vendégeire Párizsban, vagy belehajtott a berlini karácsonyi vásárba egy lopott kamionnal, az elérte az ingerküszöböt. (…) Az, hogy eközben a tuszik, meg a hutuk, a dinkák és a nuerek úgy irtották egymást, ahogy a művelt világban az ember kaszálni szokott, és mindennek következménye pár hónap alatt közel egymillió halott… nos, ez nem a mi dolgunk, gondolták az emberek Párizsban, Rómában, Bécsben vagy éppen Moszkvában.” – olvashatjuk. Réti László azonban kiemelte, kifejezetten üzenni nem akartak ezekkel a sorokkal, fontosabb, hogyan illet az adott karakterhez, szituációhoz. – Azt, hogy az európai ember képmutató, sajnos tudomásul kell venni. Ha erre van módunk, egy-egy kiszólítást érdemes lehet a szövegben elhelyezni, hogy sokan magukba szálljanak – hangsúlyozta az író. Hozzátette, a kezdetektől nemzetközi thrillert akartak írni, ehhez viszont az is kellett, hogy – a szerinte hibás magyarországi gyakorlattal ellentétben – túllépjenek a határokon. – Ezt azt feltételezi, hogy jelentős politikai, geopolitikai tudást kell elsajátítani, és számtalan háttérinformációt fel kell szedni. A könyv inkább ezt a fajta tudásvágyat tükrözi, mint azt, hogy metszetet akartunk volna adni a társadalomból.
Infó:
Réti László – Vanicsek Olivér: Aranylövés – Az utolsó szállítmány
Művelt Nép Könyvkiadó, 2019.
A szerzőpáros következő könyve, A kannibál király már készül, de ez valószínűleg elsőként angol nyelvterületen, mint fő piacon jelenik majd meg, a magyar olvasók csak később találkozhatnak vele.
