Noha továbbra sem nyilvános a kormány részletes idegennyelvi stratégiája, az biztos, hogy három elemből áll – tudta meg lapunk, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kértünk tájékoztatást a stratégia jelenlegi állásáról. Az első a középiskolásoknak szóló két hetes külföldi nyelvtanulási program, ami idén indult volna, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A második egy ugyancsak két hetes célnyelvi továbbképzés a nyelvtanárok számára, amire jövőre lehet majd jelentkezni.
– A harmadik elemet az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) idegen nyelvi tantárgyainak átdolgozása során hajtottuk végre – írta az Emmi. Szerettük volna megtudni azt is, mikor tehetik közzé a teljes, 2019-2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiát, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
Ami abban a tekintetben nem meglepő, hogy tavaly júniusban, miután Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megpróbálta kikérni a dokumentumot, az Emmi közölte, hogy az abban szereplő adatok döntéselőkészítő jellegűek, így a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, ám az meglehetősen életszerűtlennek tűnik, hogy egy 2027-ig érvényes stratégia leghamarabb 2029-ben váljon nyilvánossá. Annyi kiderült, hogy létezik egy több tízoldalas dokumentum, amit Szél Bernadett tavaly augusztusban meg is nézhetett az Emmi ügyfélszolgálatának konyhájában. A politikus szerint az általa megismert verzió jó indulattal sem nevezhető stratégiának, leginkább korábbi kutatások, statisztikák összefoglalói szerepeltek benne.
– Most leginkább úgy tűnik, hogy egy negatív nyelvoktatási stratégia van érvényben – nyilatkozta a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke ez alatt azt érti, hogy a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések – mint az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga idei évre tervezett bevezetésének eltörlése vagy a diplomák kiadása nyelvvizsga nélkül – teljesen kilógnak a kormány által eddig képviselt „elvi rendszerből”.
A külföldi nyelvtanulási programokat és az idén szeptembertől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő új NAT-ot ugyanakkor nem tartja átfogó stratégiának. – Maga a NAT jó irányba indult el az idegennyelv-oktatás szempontjából, de azt túlzás lenne kijelenteni, hogy teljesen megújult. Rögzíti a tantárgyak követelményrendszerét, de ebből semmi nem következik például arra, változik-e az oktatás módszertana, az órák megszervezése – mondta.
Az idén februárban megjelent új NAT két új fogamat vezetett be, az élő és a klasszikus idegennyelvet. Nagyobb hangsúlyt kap az első ideggennyelv oktatása, tanulása, amit 4. évfolyamon kell elkezdeni. Második idegennyelvet az eddigiektől eltérően csak középiskola első osztályában kell választani. Meghatározták azt is, hanyadik évfolyamra milyen szintet kell elérni: hatodikban az A1-es (kezdő), nyolcadikban az A2-es (alapozó), középiskola végére pedig a B2-es (középfokú) szintet kell elérni. Ám a nyelvoktatás módszertani és egyéb hiányosságaira mindez nem ad megoldást.
Rozgonyi Zoltán azt is elmondta, a kormány idegennyelv-oktatási stratégiáját ő sem látta, de a kezdeti előkészítő munkálatokban részt vett; a folyamatot „jópofa ötletelésnek” nevezte, olyan javaslatokkal, mint például hogy az iskola folyosóin vagy a vécékben angolul is írják ki a különböző tájékoztató szövegeket. Szerinte a komolyabb munka lehetősége már ezen a szinten elakadt.
