Az 1990-es években ugyanis igen gyakran előfordult, hogy az első osztályú futball-bajnokságban zavaros hátterű kft-k nevében kereskedtek az induláshoz szükséges joggal. Ha például valahol egy csapat anyagilag bajba került, de az ország másik végében akadt egy tehetős vállalkozó, aki szívesen látta volna saját egyesületét az NB I-ben, akkor a felek hamar egymásra találtak és az üzlet megköttetett. Ez történt például a 2005-2006-os idényben is, amikor a Vasas ugyan a kieső 15. helyen végzett, ám megvette a másodosztályból éppen feljutó Kecskemét indulási jogát, így továbbra is az NB I-ben szerepelhetett. Mindössze annyi történt, hogy a papírokon kecskeméti telephelyet adtak meg, ám a csapat valójában Budapesten edzett és a fővárosban játszotta a mérkőzéseit is.
Ha tehát elfogadják a kormánypárti módosító javaslatot és a jövőben is kereskedni lehet az indulási jogokkal, akkor nem feltétlenül a valós teljesítmény határozza meg egy klub sorsát, hanem az, hogy a tulajdonosa milyen anyagi forrásokkal és kapcsolatokkal rendelkezik.
A zavaros helyzetnek egyébként a sporttörvény módosítása vetett véget, amely megtiltotta ezt a gyakorlatot és kimondta: minden olyan szerződés semmis, amely arra irányul, hogy a „vevő” valamelyik bajnokságban indulhasson el. A parlament előtt lévő módosító javaslat ezt a törvényszakaszt egészítené ki egy kivétellel, miszerint egy sportvállalkozás „azonos vagy magasabb bajnoki osztályban való részvétel céljából” gazdasági társaságot alapíthat, vagy beszállhat ilyenbe és az indulási jogot erre átruházhatja. Ehhez csak az szükséges, hogy a sportvállalkozásnak ne legyen köztartozása.
A módosító javaslatot az is érdekessé teszi, hogy már az idén induló bajnokságok esetében is alkalmazni kell majd, vagyis az őszi idényt már úgy kezdhetik meg a csapatok, hogy üzletelhetnek a nevezési jogokkal.
A törvényjavaslatot benyújtó Bánki Eriktől a Népszava megkérdezte, nem tart-e attól, hogy ezzel nő a korrupciós kockázat a sportban, de a fideszes politikus határozott nemmel felelt. Azt is tagadta, hogy egy konkrét csapat érdekében fogalmazták meg a módosítást.
- Az elmúlt évek kiemelt sporttámogatásának köszönhetően több helyen is felnőtt egy olyan utánpótlás-generáció, amely a korábbi amatőr szinthez képest már el tud indulni egy profi bajnokságban is. Ennek feltételeit teremti meg a módosítás - fogalmazott. A képviselő példaként a kézilabda utánpótlás-válogatottat említette, amely ősztől várhatóan az első osztályban szerepel a profi csapatok között. Ezen kívül Pécs esetéről beszélt még, ahol a helyi Pécsi Sport Nonprofit Zrt. fogja össze a város amatőr sportját, de mivel a focisták feljutottak a másodosztályba, ahol már csak profik játszhatnak, erre gazdasági társaságot kell alapítaniuk. Bánki Erik szerint a törvénnyel arra is lehetőség nyílik, hogy a bajba került érdi női kézilabdaklubnak vagy az egri férfi vízilabdacsapatnak is segítséget nyújtson a helyi önkormányzat. Szerinte a korrupció lehetőségét kizárja, hogy minden esetben az adott sportszövetség dönthet az indulásról, „a törvény csak a kereteket teremti meg ehhez”, és köztartozással rendelkező sportvállalkozás nem élhet a lehetőséggel.
