Egy hónapja vált véglegessé, hogy jár a kártérítés azoknak a gyöngyöspatai romáknak, akik a helyi iskolában hosszú éveken keresztül jogsértő elkülönítés elszenvedői voltak. A pénz azonban még nem érkezett meg. Jogvédők felkészültek rá, hogy amennyiben nem marad más lehetőségük, kénytelenek lesznek végrehajtást indítani az önkormányzat és a tankerület, közvetve az állam ellen.
Bár az év elején Orbán Viktor kormányfő igazságtalannak nevezte, hogy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”, a Kúria nem a miniszterelnök útmutatása, hanem a törvények szerint járt el. A kormány hiába gondolta úgy, hogy pénz helyett inkább képzések formájában óhajtja kompenzálni a gyöngyöspatai szegregációs perben érintett romákat, a legfőbb bírói fórum május 12-én kimondta: nem vagyoni károk rendezésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Tehát ki kell fizetni a korábban már jogerősen megítélt mintegy 100 millió forintot a 60 roma jogsértett számára.
Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke úgy kalkulált, hogy június 13-áig meg kell érkeznie a pénznek. Farkas Lilla ügyvéd, a romák képviseletét térítésmentesen ellátó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora árnyalta a képet. Elmondása szerint a 15 napos fizetési határidő az írásos bírósági ítélet kézhez vételétől kezdődik. Múlt héten tárgyaltak az iskolafenntartó Klebelsberg Központ és az önkormányzat képviselőivel: a Kúria ítélete akkor még nem érkezett meg.
Az egyeztető tárgyalásokon elhangzott, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, ezért a Belügyminisztérium közreműködésére lesz szükség – számolt be Farkas Lilla, aki szerint az is kétséges, hogy a Klebelsberg Központ kifizeti-e a maga részét 15 napon belül. A jogvédők azonban nem szeretnék, ha tovább húzódna az ügy. Farkas Lilla a nyilvánosság előtt nem akart beszélni arról, milyen lépéseket tartanak elképzelhetőnek, annyit azonban elmondott: ha úgy alakul, akár végrehajtást is készek kezdeményezni.
A kormány korábban az úgynevezett nemzeti konzultáció kérdései közé is be akarta venni a gyöngyöspatai pert, ettől végül eltekintett. Rétvári Bence államtitkártól még januárban megkérdeztük, ha egyszer a miniszterelnök felfogásában a kártérítés „munka nélküli jövedelemnek” számít, akkor tervezi-e a kormány, hogy általános érvénnyel megszünteti a pénzbeli kártérítés lehetőségét. Rétvári közölte, hogy nincs ilyen terv.
Ma már tudjuk: ha nem is általános érvénnyel, de valami hasonló terv mégiscsak létezik. Horváth László, a térség fideszes képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a gyöngyöspataihoz hasonló esetekben a sérelemdíjat csak „oktatási, képzési szolgáltatásként” határozhatja meg a bíróság. Ez azt jelenti, hogy pénzbeli kártérítésre egyáltalán nem lesz lehetőség.
