Ez a győzelem már a zsákban van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szerinte sikeresen kezelt járványügyi helyzet első hullámáról a Kossuth Rádióban, a szokásos péntek reggeli interjújában. A siker okaiként nem csak a „kormány gyors döntéseit”, hanem az állampolgárok példaértékű szabálykövetését, az orvosok és az ápolók áldozatos munkáját is megjelölte. Kiemelte: a kormánynak a rendkívüli jogrendre már nincs szüksége, azt a parlament megszünteti, de a valóság itt marad, azaz fel kell készülnünk a koronavírus-járvány ősszel várható második hullámára.
Megismételte, hogy a veszélyhelyzet helyébe lépő járványügyi készültségben az operatív törzs folytatja a munkáját, az azon belül megalakuló azonnali bevetési egység bárhol fellép majd az országon belül, ahol ismét felüti a fejét a vírus. A korábban már megismert tervek szerint ugyancsak megmarad a kórházparancsnoki rendszer, és jelentősen megerősödnek a tisztifőorvosi jogkörök.
A kormányfő a most kezdődő újabb nemzeti konzultáció magyarázataként is a járvány őszi második hullámát nevezte meg, pedig a rádióriporter az ellenzék támadására hegyezte volna ki a kérdést. Ugyan a kérdések között szerepel, de most el sem hangzott Brüsszel vagy Soros neve. A miniszterelnök a konzultációval összefüggésben inkább arról beszélt: ahhoz, hogy az emberek a védelmi szabályokat elfogadják, „egyetértési pontokat” kell létrehozni.
– A jó kormányzás és gazdasági helyzet együttállása ilyen jó még nem volt, mint amilyen a következő másfél évben lesz – jósolta meg a remélt összefogás alapján Orbán Viktor, megjegyezve: „gazdaságvédelmi időszakban vagyunk, ezt csak a kormány tudja csinálni, és ha jó csináljuk, fantasztikus eredményre fogunk jutni.” Ehhez kiindulópont lehet a munkahelyek védelme, újak teremtése. Magyarország vezetője szerint csak eddig több mint egymillió munkahelyet mentett meg a kormány, mert ők nem segélyt akarnak adni, hanem lehetőséget az embereknek, hogy eltarthassák a családjaikat. Majd már a jövőt megelőlegezve – mozgáskoordinációs tanácsokkal – felhívta a magyarok figyelmét arra:
A kormányfő ugyan elismerte, hogy válság alakul ki, ám szerinte a 2010-es válságkezelésben szerzett tapasztalatok alapján „megvan a dosszié, amit csak le kell venni a polcról”. – A cél ugyanaz, mint tíz éve, megvédeni a munkahelyeket és újakat teremteni. Működik mellettem egy „gazdaságpolitikai agytröszt”, és ez a csoport a 2010-ben sikeres eszközök mellett újakat javasolt: a hiteltörlesztési moratórium elrendelésével több mint 2000 milliárd forint maradt az embereknél, a vállalkozóknál. A többség, a kisebb pénzűek szinte kivétel nélkül éltek ezzel, ami óriási segítség volt a számukra, de szerencsénk, hogy egyharmadnyian nem vették igénybe, mert olyan anyagi helyzetben vannak, tehát mosolyoghatunk – mondta Orbán Viktor, aki szerint mindez az Európában példátlan, de helyesen bevezetett eszköznek, a korábbi bankadónak köszönhető. A bankokkal való együttműködés azóta megszokottá vált, nem örömmel adják a pénzt, de lehet velük beszélni. Ezért mindebből azt szűrte le:
A bankoknak természetesen nagy szerepük lesz a 2021-es hazai és európai uniós költségvetés alakulásában is. Orbán Viktor, aki a járvány hatásai tekintetében a világgazdasági szervezetnél, az OECD-nél jóval derűlátóbb, úgy fogalmazott: „Nem kevesebb pénz lesz, hanem több, bár óvatosnak kell lenni, a pénz értelmes elköltése a legfontosabb!” Itthon két nagy területre koncentrálnak, és lesz egy járványügyi és egy gazdaságvédelmi alap. A Kossuth Rádió kérdezője ismét az ellenzéket és megnevezve Karácsony Gergely főpolgármestert vette elő, hogy élesen bírálják a jövő évi terveket, mert szerintük sok pénzt vesznek el az önkormányzatoktól. A miniszterelnök itt ismét felmutathatta a mutatóujját: „Összességében egy védekezési év lesz 2021, mindenkinek részt kell vállalnia, egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk.”
Szerinte az önkormányzatok nem önálló egységek, hanem Magyarország részei, és tulajdonképpen a települések költségvetése nőni fog, több pénzből fognak gazdálkodni, sőt adóbevételekből is több lesz. A háborgást valójában a költségvetések elfogatáskor szokásos lobbitevékenységnek tudja be. Hozzáfűzte, hogy folytatók a Magyar falu, a Modern város program, és egyéb fejlesztéseket is indítanak, így az önkormányzatok igenis fejlődni fognak 2021-ben.
Orbán Viktor az Európai Unió költségvetéséről először kifejtette, hogy a visegrádi négyekkel együtt sikerült egyetértésre jutni, hogy nem jó a „brüsszeli bürokraták” javaslata, hogy közösen vegyenek fel hitelt. Ezt, mint oly sok mindent a magyar mentalitásra vezette vissza:
– Ha valaki úgy érzi, jól áll, bízik a jövőben, és hitelt venne föl, és csak utána dolgozná le, tegye saját kockázatára, de ebbe ne vonjon bele másokat. Ne legyen közös hitel, az unió erre az útra lép, ezek nem mi vagyunk – hangoztatta, majd kifejtette: „Be kell látnunk azonban, valamit csinálnunk kell, mert vannak országok, amelyek nagyon nagy bajban vannak.” Ezek közé sorolta Franciaországot, Olaszországot, Görögországot, amelyek – a közép-európai országokkal szemben – nem bírják ki hitel nélkül. Majd így folytatta: „A közös hitelt, akárhogy is berzenkedek ellene, egyszer kivételesen alkalmaznunk kell, de nem lehet igazságtalan módon. Baleknak nem lehet bennünket nézni, nem a falvédőről jöttünk le! Meg kell változtatni a javaslat belső pontjait, és akkor elviselhető lesz!”
Orbán Viktor végezetül a Trianon 100 évfordulóján a felvidéki magyaroktól bocsánatot kérő Igor Matovic szlovák kormányfő pénteki magyarországi látogatásával kapcsolatban azt mondta: a szlovák miniszterelnök – ahogyan elődei az elmúlt tíz évben – támogatja a magyarokat, és mi is „jól bánunk” a hazai szlovákokkal. – Arra kell törekedni, hogy a viszony korrekt és fair legyen. A száz éves hatalmas igazságtalanságot semmilyen bocsánatkérés nem teszi helyre. A jövő az érdekes, mert a XXI. századot a magyarok meg fogják nyerni, nagyobb önbizalommal, önbecsüléssel, más országokkal együttműködve az emelkedő Közép-Európában. Összefogni és közösen győzni, ezt várom. – szögezte le a miniszterelnök, aki büszkén állította:
