Elődje, Gulyás Gábor februárban éppen itt, a Ferenczy Múzeumban köszönt el a közönségtől, Fülöp Zsolt polgármester pedig arról beszélt, a Ferenczy Noémi-kiállítás megnyitójával valami új kezdődik az FMC és Szentendre művészeti életében. Milyen lesz az új korszak?
Egy kisebb, de sokkal innovatívabb és kompaktabb múzeum, egy igazi városi múzeum lesz az FMC. Ugyanolyan gazdag programokkal: kevesebb kiállítás lesz, ami több kísérőrendezvénnyel, társrendezvénnyel kibővül, kortárs és komolyzenei koncertekkel, olykor elkalandozva a színház irányába is. Folytatjuk, amit elődöm megkezdett, de kicsit másként: jobban bevonva a szentendrei életet, hagyományokat. A hagyományt nem lehet pénzzel megvásárolni, csak az idővel kerülhet birtokunkba, erre fogunk építeni. Olyan kiállításokat rendezünk, amelyek jobban reprezentálják a szentendrei festészet hagyományát, amelyek megmutatják, a kortársak miből építkeznek. Az Európai Iskola vagy a KÚT művészcsoport bemutatása mellett nagyon fontos kortárs kiállításokat tervezünk: szentendrei kötődésű alkotóknak rendezünk hiánypótló életműtárlatokat, például Krizbai Sándornak. A repertoár bővül filmretrospektív tárlatokkal is, a MűvészetMalomban bemutatva Jancsó Miklós, Sára Sándor és Tarr Béla művészetét. Lesznek olyan kiállítások is, ahol az alkotók csak installatív műveket mutatnak be, ilyen lesz Kaszás Tamás és Puklus Péter tárlata. Nyitunk az építészet felé: a tervek szerint jövőre itt a Ferenczy Múzeumban Bachmann Gábornak lesz tárlata. Idővel, ha majd lehetőségünk lesz, nyitni fogunk a nyugat-európai kiállítótermek irányába is: többek között a Daimler Művészeti Gyűjteményt, vagy a würzburgi Ruppert Gyűjteményt szeretnénk Szentendrén bemutatni. De bizonyos feltételeket biztosítani kell az intézménynek, hogy mindezek realizálódjanak.
Sokfelé fognak nyitni, ám néhány hónappal ezelőtt még inkább bezárásokról lehetett hallani. Mi lesz az FMC kisebb múzeumi épületeivel?
Egy múzeumi épület sem fog bezárni, csak lesznek olyanok, amelyeket másképp fogunk hasznosítani. Ezért mondom, hogy kompaktabb intézmény lesz az FMC. Az intézmény a város méretéhez túl nagy, a kiállítóhelyeinek száma a győri Rómer Flóris Múzeumhoz hasonlóan tizenegy. Ám Győr megyeszékhely, egy más léptékkel rendelkező város. De nem most kezdtek el azon gondolkodni, mi legyen a sok kis szentendrei múzeummal. A kérdés régóta, már az 1990-es években lebegett a levegőben: mennyire időtálló az a szocialista elképzelés, ami ezt létrehozta Szentendrén, és ez a sok kis múzeum mennyire reprezentálja a szentendrei művészetet? Az összes múzeumot egy szentendrei látogató sem tudja egyszerre bejárni, mert arra nincs idő, viszont nincs egy olyan kiállítóhely, ahol összképet lehetne kapni Szentendre művészetéről. A továbbiakban is működni fog a Czóbel Múzeum, a Kmetty, a Szentendrei Képtárban is kiállítás lesz. Nehéz örökség a Barcsay épületének állapota, továbbra sem tudjuk megcsinálni, és hasonló az Ámos Imre–Anna Margit Múzeum is, ahol a többszöri felújítás után is folyamatos az épület gombásodása. Ez nem a szakemberek hibája, ilyen az épület adottsága. A Vajda Múzeumban egészen más tartalom lesz, ott múzeumpedagógiai műhelyt hozunk létre.
Az oktatási intézmények mennyire partnerek?
Van egy minisztériumi ajánlás, hogy lehetőség szerint a múzeumok szerződjenek az oktatási intézményekkel. Nagyon sokan éltek vele, úgy tudom, az FMC tavaly szerződött az iskolákkal, most a kistérségek is bejelentkeztek. Amikor a Paksi Képtárat igazgattam, én ezt már a legelején megcsináltam. A múzeumpedagógiai programokat a lokálpatrióták is támogatták anyagilag, enélkül nehezen működött volna. Nagyon produktív volt az együttműködés, másképp nem is lehet múzeumlátogató generációkat kinevelni. A logisztikára, az iskolai buszbérlésre pedig vannak állami pályázati források.
Az eddig elmondottakból arra következtetek, a városvezetés a korábbi tervekben ellentétben mégsem adná állami fenntartásba az FMC-t, az intézményről leválasztva a MűvészetMalmot.
Tudomásom szerint ezt már nem akarja a városvezetés. Mérlegelte annak a veszélyét, hogy ezzel mindazt, ami a 110 éves hagyomány része, elveszítheti a város, és csak üres épületei maradnának.
A Szentendrei Alkotói Platform e terv ellen tiltakozott is, petícióját már több mint négyszázan írták alá.
Jónak tartom az ilyen civil megmozdulásokat. A szentendrei lokálpatrióta szellem nagyon erős, egy ilyen felvetésre azonnal reagálnak, ami nagyon pozitív. Találkozunk, és megbeszéljük, ők hogyan látják a saját városukat, mit gondolnak a kiállítóhelyekről.
Vannak olyan helyi művészek, akik szerint az FMC mellőzte őket, bár a Ferenczy Múzeum Szentendre termében az elmúlt öt évben több mint száz helyi alkotónak rendeztek kiállítást. Ez az ellentmondás miből fakad?
Az elődömnek volt egy saját programja, amit lehet kritizálni vagy méltatni, mindenesetre megvalósította. Minden városnak vannak olyan művészei, akik mindig kevesleni fogják a megjelenési lehetőséget. Ez ugyanígy van Szombathelyen, Székesfehérváron, bármelyik városban.
A Paksi Képtár élén tizenhárom évig állt. Ott is így volt?
Pakson nem volt sok művész, de ott is adtam lehetőséget a megyének. A Tolna megyei Képző- és Iparművészeti Tárlat nem a képtár épületében kapott helyet – egy tematikus múzeumban erre nincs mód –, de a város biztosított erre egy külön csarnokot. Itt a Szentendrei Képtár épületében csak szentendrei művészeket bemutató kiállítások lesznek, a sorozat karácsony előtt két-három héttel indul. A Szentendrei Grafikai Műhely is szorosabban fog részt venni a múzeum életében, az alkotóknak nem csak egy-egy lapot, hanem mappát készítünk. A szentendrei művészek munkáiból a múzeum össze fog állítani egy utazó kiállításcsomagot – lesz klasszikus és kortárs is –, szándékaim szerint ezt már jövőre elindítanánk Győrbe, Veszprémbe, Szegedre, Zalaegerszegre, Miskolcra. A Szentendrei Képtár profitorientált galériává alakul, a múzeumnak lesz egy kereskedelmi egysége, ahol menedzselik, értékesítik a grafikai műhelyben született alkotásokat, míg a múzeumshop szentendrei iparművészek termékeit fogja árusítani.
2017-ben bejelentették, hogy a Szentendrei Képtár felújítására 2,6 milliárd forintot fordít a Magyar Turisztikai Ügynökség, ám ez azóta sem történt meg. Van azóta erről bármi hír?
Semmi.
Az FMC hogyan élte meg a járványhelyzet miatti kényszerű zárvatartást?
Mindegyik múzeumnak nagy veszteséget okozott, ezt az intézményt is megviselte. Viszont a karanténhelyzet – akárcsak Nyugat-Európában – a múzeumoknak egy jó lehetőséget is adott arra, hogy a digitalizálásra, a virtuális megjelenésre nagyobb hangsúlyt fektessenek. Az FMC jól alkalmazkodott, jó számokat produkált, a magyar múzeumok között az ötödik helyen van a közösségi médiában való megjelenés és látogatottság tekintetében. Főleg a Ferenczy Noémi-kiállítást szeretnék már nagyon sokan élőben is látni.
Feltehetően június közepén megnyílhatnak a hazai múzeumok. A Ferenczy Noémi-tárlat eredetileg már be is zárt volna. Ha lesz nyitás, a tárlat meddig lesz látható?
Nagyon szűk három hétig, sajnos nincs lehetőség hosszabbítani, pedig a nemzeti galéria 1978-as tárlata óta nem volt ilyen jelentős kiállítása az alkotónak. Ha megszületik a múzeumok nyitását engedélyező kormányrendelet, hétfőn és kedden is, hosszabbított nyitvatartási idővel fogjuk várni a látogatókat. Ha a szabályozás megengedi, több kísérőrendezvényt is tartunk.
