A háziasszonyok és a boltba járó férjek sóhajtanak így, amikor újra megnézik otthon a blokkot, hogy megbizonyosodjanak, tényleg jól számolt-e az a kedves pénztáros. A múltkor is ugyanezeket vettem, és néhány száz forinttal kevesebbet fizettem - panaszolják. De, hogy lesz-e olcsóbb valaha, az kérdéses.
Így jár az, aki magára vállalja a családi beszerzéseket. Kénytelen szembesülni azzal, hogy az áremelkedések korát érjük, amibe még beletörődnénk, hiszen az egészséges mértékű, 2-3 százalék közötti infláció kell a gazdaság továbbgördítéséhez. Csak hát egyes termékeknél, főként az élelmiszereknél az utóbbi hónapokban tapasztalható kiugró mérték már bosszantja az embert.
Sokan kíváncsiak arra, hogy miért kelt önálló életre Magyarországon az élelmiszerek drágulása, és miért tör egyre magasabbra. Sőt, ha verseny lenne ebben Európában, simán dobogós helyet szerezhetnénk, hiszen Törökország és Moldova mögött jócskán megelőzünk minden más országot. Ugyanazt esszük, ugyanonnan vesszük, mint más nemzetek polgárai, mégis: mi többet fizetünk érte.
Azt már mindenki tudja, hogy átlagokat tár elénk a statisztikai hivatal a hónapok első dekádjában, amikor közli az árindex változásokat. Amire reagálva a gazdaságpolitikusok, jegybankárok, de a kormány is nyugtatólag közli, hogy a májusi 2,2 százalékos pénzromlás teljesen jó, megfelel a várakozásaiknak, és a költségvetés őrei is elégedettek - azok voltak a múlt hónapban is.
Az ördög viszont mindig a részletekben bújik meg, és ha az úgynevezett inflációs kosár nagyobb termékcsoportjait vesszük szemügyre, bizony már kezd kialakulni, hogy kire hogy hatott a havi átlagos árváltozás. Javasolták is a szociológusok, hogy az árakra érzékenyebb vásárlók csináljanak maguknak saját kosarat, amiben már termékekre bontva kimutatható a rövid- és hosszútávú árváltozás. Az így számolt átlagok pedig valószínűleg köszönő viszonyban sem lesznek a hivatalos mutatókkal, de jelezhetik, mire volt elég a fizetésemelés...
Az egyes úgynevezett fogyasztói csoportok ugyanakkor - hosszú évek tapasztalata alapján - bizonyos termékköröket hasonló arányban vásárolnak, ezért például a nyugdíjasok saját, a nagy átlagtól eltérő összetételű kosarat kaptak. A májusi inflációs adatokból kitűnik, hogy ez a réteg igencsak megszenvedi a járvány időszakát. Az egy éves visszatekintésű átlagos árváltozás ugyan csak 2,2 százalék volt, a 65 év feletti korosztálynál viszont 3,2 százalékos drágulást mutat a kosár. A körön belül leginkább az élelmiszereknél volt nagy az árváltozás, egy év alatt nagy átlagban 8,4 százalékkal nőttek. Miután a nyugdíjasok kosarának közel 60 százalékát ilyen termékek teszik ki, szemben a fogyasztók egészét jellemző 45 százalékkal, a mindennapi élelem drágulása már két számjegyű lehet az idős korosztály számára, ami igencsak meghökkentő. Számukra nem vigasz, hogy a benzin viszont 22 százalékkal olcsóbb lett. Hiszen a sertéshús 21, a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs 19, a cukor pedig 15 százalékkal drágult tavaly májushoz képest.