A Nemzeti Gárda és a rendőrség megerősített jelenléte csökkentette a vandalizmust és a fosztogatásokat a George Floyd halála miatt és a rendőri erőszak elleni tiltakozásul kirobbant tüntetéseken – jelentette ki Chad Wolf, ügyvezető belbiztonsági miniszter vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában.
Wolf hangsúlyozta: „nem véletlenül csökkent az erőszakos tüntetések, az erőszakos fosztogatások és az erőszakos lázongások aránya”.
– Ez azért van így, mert idejében léptünk, együttműködtünk a tagállamok kormányzóival, a helyi polgármesterekkel annak érdekében, hogy biztosítsuk a számukra szükséges rendfenntartó erőket – fogalmazott a tárcavezető.
Majd azt kérdezte a műsorvezetőtől, el tudja-e képzelni, hogy mi történt volna, ha a kormányzat nem tesz semmit, ha nem növelte volna meg a rendőri jelenlétet például a szövetségi fővárosban, Washingtonban és környékén, valamint az amerikai nagyvárosokban?
– Akkor ma még több erőszakos tüntetés volna, még több templomot gyújtanának fel, vagyis szerintem megfelelően cselekedtünk – szögezte le.
A műsorvezetőnek arra a kérdésére, amely azt tudakolta, hogy vajon Donald Trump elnök miért akarta bevetni a katonaságot is, Chad Wolf azt felelte: erről akkor esett szó, amikor úgy látszott, hogy megfékezhetetlen az erőszak.
Hozzátette, hogy ma már számos tagállamban és városban sikerült ellenőrzés alá vonni a helyzetet.
Donald Trump a múlt hét elején vetette fel, hogy egy 1807-es törvény értelmében az erőszak megfékezésére bevetheti a hadsereg katonáit is. Ezt a törvényt 1992-ben George H. Bush akkori elnök is alkalmazta, amikor a Los Angelesben kitört faji zavargásokat katonák bevetésével törte le. Trump javaslatát egyébként Mark Esper védelmi miniszter nem támogatta, mondván, hogy a katonákat csak a legvégső esetben lehet bevetni, és jelenleg még nem alakult ki olyan helyzet, amely ezt szükségessé tenné.
Donald Trump vasárnap jelentette be, hogy a Nemzeti Gárda kivonul a szövetségi fővárosból, Washingtonból. A Nemzeti Gárda tagjai csaknem egy hétig voltak jelen az amerikai fővárosban, miután a tüntetések erőszakba torkollottak.
Washington nem önálló tagállam, de különleges státusa van. Az alkotmány értelmében a szövetségi kormányzatnak döntési jogkörrel rendelkezik több területen.
Muriel Bowser, a főváros demokrata párti polgármestere a múlt héten írásban kérte Donald Trumpot a Nemzeti Gárda kivonására. Az afromerikai polgármesternő először óvatosan, majd nyíltan a tüntetők mellé állt, és a héten a Fehér Házhoz közeli kis teret átnevezte és kicseréltette az utcanév-táblát Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) táblára, miután aktivisták az egész utcán óriási sárga betűkkel felfestették az úttestre a Black Lives Matter feliratot.
A Black Lives Matter mozgalom 2013-ban alakult, a Barack Obama elnöksége idején szintén gyakori rendőri erőszak ellen. Elemzők szerint ennek a szerveződésnek a korábbi fekete polgárjogi mozgalmakkal, köztük a militáns Fekete Párducokkal ellentétben, nincsenek történelmi gyökerei, és gyakran az erőszak és az anarchia eszközeihez nyúl.
Washingtonban mindazonáltal nem állt helyre a rend. Szombaton több tízezren tüntettek a Fehér Ház előtt és a belvárosban a rendőri erőszakra hivatkozva. A békés tüntetők megrongálták Abraham Lincoln elnök emlékművét is.
New York város polgármestere, Bill de Blasio vasárnap bejelentette a kijárási tilalom eltörlését. A héten a metropoliszban minden este 8 órától kijárási tilalom volt érvényben az erőszak, a fosztogatások és a vandalizmus megfékezése érdekében.
Az Egyesült Államokon végigsöprő, több helyen erőszakba, gyújtogatásokba és fosztogatásokba torkolló tüntetéssorozat azt követően kezdődött, hogy május 25-én egy rendőri igazoltatás során a rendőrök a földre szorították és megbilincselték a 46 éves afroamerikai George Floydot. Az egyik rendőr a férfi nyakára térdelt, aki ennek következtében meghalt. A négy rendőrt azonnal elbocsátották, és azóta mind a négyük ellen vádat is emeltek.