– Értelmetlen, értelmezhetetlen, oktalan döntés – jelentette ki a Somogyszob-Nagyatád vasúti szárnyvonal ideiglenes járványügyi menetrend módosításáról Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Láthatóan íróasztal mellett, valós tapasztalat nélkül döntöttek a vonatainkról.
A MÁV szombattól érvényes, hivatalosan ideiglenes járványügyi menetrendnek nevezett terve szerint összesen 34 szakaszon csökkentik radikálisan a vonatok számát. Tizenkét helyen napi egyetlen járatpár marad meg. Huszonkét szakaszon jobbára 2-3 vonatpár mellett pótló buszok szállítják majd az utasokat. Somogyszob és Nagyatád között például az eddigi napi 16 vonatpárból mindössze egy marad a menetrendben.
– A szárnyvonal a nemzetközi, Budapest-Gyékényes-Zágráb vasúthoz, s ezen keresztül Kaposvárhoz, a megyeszékhelyhez jelent kapcsolatot – magyarázta Ormai István. – A helyiek és a környékbeliek vonattal járnak munkába, iskolába, a kórházakba, hivatalba. A MÁV szerint az utasforgalmi adatok miatt nem indokolt a vonatközlekedés fenntartása, csak éppen azt felejtették el hozzátenni, hogy márciusban, a járványügyi intézkedések bejelentése után mérték a forgalmat, amikor bezártak a hivatalok, az iskolák, az üzemek és a kórház.
A somogyszob-nagyatádi szárnyvonalat nem először akarja racionalizálni a vasúttársaság. A szakaszt 2007-ben a Gyurcsány-kormány be akarta zárni, akkor azonban a helyi tiltakozás, illetve az utasforgalmi adatok hatására a MÁV meghátrált. Pedig 2007-ben 13 szárnyvonalat zártak be, amelyek közül egyedül a Pápa-Csorna vonalon – vagyis Kövér László és Áder János városai között – indult újra a forgalom a 2010-es kormányváltás után. Két évvel később a Bajnai-kormány 24 szárnyvonalon szüntette be a személyforgalmat, komoly muníciót adva ezzel a választási kampányban az akkor legnagyobb ellenzéki pártszövetségnek. A Fidesz-KDNP minden létező fórumon hevesen bírálta a kormányzat vasútpolitikáját, képviselőik megannyi módosító indítványt adtak be a törvénytervezethez, s a vidék „sunyi ellehetetlenítésével” vádolták a kabinetet.
A második Orbán-kormány a 24 szakaszból kilencen újra is indította a személyforgalmat. Az akkor újraindított kilenc közül vezetik most be nyolc szakaszon a járványügyi menetrendet: ezeken szombat óta mindössze egyetlen vonatpár jár mutatóban, ráadásul még pótlóbusz sem lesz a megszüntetett járatok helyett. Hasonlóképpen erősen lekorlátozták a forgalmat a 2009-ben a jelenlegi kormánypárti lobbi miatt „megmenekült” hat szárnyvonalból három szakaszon.
Mindezekből a most új menetrendet kapott települések vezetői közül többen arra következtettek: a bő évtizeddel ezelőtti, a vidéki Magyarország közlekedése mellett kiálló Fidesz-KDNP-s lobbi csak szimpla kampányfogást jelentett, ráadásul a jelenlegi kormánypártok, tanulva az akkori felháborodásból, most nem bezárják az érintett szárnyvonalakat, hanem egyszerűen csendesen elsorvasztják. Ez egyúttal azt is jelenti, nem hiszik el, hogy az ideiglenes járványügyi menetrend – ahogyan néhányan tudni vélik – csak augusztus 31-ig marad érvényben. A tamáskodó településvezetők szerint a jelenlegi néhány, ráadásul messze nem az utasigényekhez igazított vonatpár kihasználtsága várhatóan messze elmarad majd a pótlóbuszokétól, így idővel gazdasági szempontokat hangoztatva meg lehet majd szüntetni a most „látványelemként” még meghagyott néhány vonatpárt. S a vonatközlekedésről addigra szépen leszoktatott helyiek többségét vélhetően ez már nem is fogja annyira izgatni, hogy egy esedékes választáson esetlegesen nyomatékot adjanak a vasútjuk elvesztéséből fakadó felháborodásuknak.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a változtatás azért szükséges, mert az érintett szakaszokon a kijárási korlátozások idején a korábbi utasforgalom az ötödére-tizedére esett vissza, de ezeken a helyeken fokozatosan újraindítják a vonat- és buszközlekedést, figyelembe véve a változó utasigényeket. Mindez azonban láthatóan nem győzte meg az érintetteket: észak-nógrádi települések például Csach Gábor, Balassagyarmat Fidesz-KDNP-s polgármesterének felhívására – s Balla Mihály, a térség kormánypárti képviselőjének támogatásával – nyílt levelet írtak Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárnak az Ipoly-völgyi vasút megmentése érdekében.
„Gyávák kimondani, hogy felszámolják a mellékvonalakat”
Az ötvenes évei elején járó József vasárnap reggel tíz órakor indult el Budapestről a Tiszaújvárosban élő húgához: előbb HÉV-vel kiment Gödöllőre, onnan vonattal elzötyögött Füzesabonyig, majd egy másikkal Nyékládházáig, ahol vonatpótló buszra ült, s azzal érkezett meg a tiszaújvárosi vasútállomásra nem sokkal fél három előtt. József meglepődött, hogy az utolsó szakaszt pótlóbusszal kellett megtennie, nem tudta ugyanis, hogy a Tiszaújváros-Nyékládháza-Miskolc vonalon június 6-a után járványügyi menetrend lépett életbe, s emiatt mindössze egyetlen vonatpár közlekedik, a menetrend szerinti többi járat közúton teszi meg a távolságot, nagyjából tíz perccel meghosszabbítva a korábbi menetidőre.
– Ha valóban a járvány miatt kavarták volna meg az egész vasutat, akkor már március végén, április elején átálltak volna erre a fura menetrendre, nem most, amikor mindenhol azt hallani, hogy lecsengőben van a vírus – mondja egy kalauz a szépen gondozott vasútállomás előterében. Nemsokára több kollégája is odagyűlik, nyilatkozniuk nem szabad, de mint mondják, az utasokat tájékoztatni alapvető kötelességük, így most utasként kezelnek.
– Egyszerűen gyávák kimondani, hogy felszámolják a mellékvonalakat. Ehelyett mindent megtesznek, hogy kényelmetlenebbé tegyék az utazást, s a végén azt mondhassák: nem volt utas, meg kell szüntetni a járatot. Ezekre a motorvonatokra évek óta egy fillért sem költöttek, hagyták lerohadni azokat. – Nézze meg a GYSEV vagonjait, peronjait, szolgáltatásait! Hogyhogy magánkézben jól működik a vasút, csak az államiban foszlik atomjaira? – teszi fel a költői kérdést egyikük.
A kalauzok – mint mesélik – bejárták szinte az egész országot vonattal, így pontosan látták, hogy a kis falvak egyre inkább kiszorulnak a közösségi közlekedésből, van, ahová egy nap egyetlen járat megy. Szerintük hamarosan regionális vasúti szolgáltatásokat vezetnek be, hisz az államnak lassan biztosítania kell, hogy a közösségi közlekedésben a magánvállalkozások is megjelenhessenek, ez a piaci nyitás uniós elvárás. – Amelyik kistelepülés vonatközlekedést akar, attól majd külön pénzt szednek ezért. A gazdagabb faluba pedig majd bemegy a vonat, a szegényebbe meg nem megy be, ez ilyen egyszerű lesz. A vidék, különösen az ország szegényebb részein, még inkább elnéptelenedik, mert a fiatalok oda mennek, ahol jó a közlekedés – mondják.
Abban ők is egyetértenek, hogy nem minden mellékvonal működtethető gazdaságosan, de szerintük a MÁV is sokat tett azért, hogy logikátlan menetrendekkel, egymáshoz nem csatlakozó járatokkal elijessze az utasokat.
A peronon sorba kérdeztük mind az öt várakozót, miért pont az egyetlen, valóban vonattal közlekedő járatot választották a pótlóbuszok helyett. Valamennyien azt mondták, csak ennek van Tiszaújváros felől olyan csatlakozása, amellyel kényelmesen elérik majd Miskolcról a Budapest felé tartó gyorsvonatot.- DOROS JUDIT
