Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen. A trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, ahol felavatták a centenáriumi turulszobrot, a kormányfő azt mondta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd.
Génpótló asszonyok, nyugati erőszak és siralomház
A magyarok több mint ezer éves államának történelmi visszatekintése után a kormányfő azt állította: „bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll”. Hozzátette, hogy a magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár, mert mindig ők pótolták a vérveszteségeket, nekik köszönhető, hogy a túlélés és az „országépítés művészete a génjeinkben van”.
– Mi vagyunk a túlélés európai bajnokai: nem lettünk német tartomány, török vilajet vagy szovjet tagköztársaság. Mi, magyarok nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk – mondta büszkén. A XX. századról szólva megjegyezte: „Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált”.
A sátoraljaújhelyi megemlékezéshez időzítve az alábbi képes bejegyzés jelent meg a kormány Facebook-oldalán:
A miniszterelnök szerint a Nyugat erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha. Mint mondta, a második világháború után szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak, ahogy a többi közép-európai országot is. – Sokan jelentkeztek már, hogy szívesen elföldelnék Magyarországot, összekapaszkodtak, hogy eltüntessenek minket, de mi talpon maradtunk és kibírtuk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzáfűzte:
Hozzátette: mi, magyarok megmaradunk, mert itthon vagyunk, itthon vagyunk, és ezért megmaradunk. – A magyarság az emberi szív módjára hol összehúzódik, hol kitágul, de 1100 éve ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét, és méltósággal őrzi a Kárpát-medencét. Egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle – vélekedett. Ez a teljesítmény feljogosít a történelmünk folytatására – emelte ki a kormányfő.
Száz év magány után erő
– A száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre – húzta alá Orbán Viktor. Meg is nevezte az érintett államokat, és szerinte „a nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával” örömmel építjük a közös jövőt, a történelem megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, együtt emelkedjenek fel.
Megjegyezte: az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az a szomszédainknak is jó. Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs, és akik ezt még nem értették meg, sietniük kell, mert fogytán van az idejük. – Látjuk szomszédainkban, ami elválaszt, de azt is, ami összeköt, és a velünk élő népekkel akarjuk naggyá tenni a Kárpát-medencét. Száz éve nem voltunk ilyen erősek, mint most, politikai, szellemi, gazdasági és kulturális erőnk napról napra nő, megindult a magyarok visszavándorlása, a béke és a biztonság szigete vagyunk. Az erő felelősséggel jár, ezzel tisztában vagyunk – jelentette ki Orbán Viktor, aki háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a nemzethez és szülőföldjükhöz. Végül az elmúlt néhány évben megszokott, a korábbihoz képest kibővített köszönéssel zárta szavait: „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
