Málta;újságíró-gyilkosság;Daphne Caruana Galizia;

- Konzorcium bérgyilkosságra

Járványszünet után, szenzációs újdonságokkal folytatódik a nyomozás Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró gyilkosai után, ám ennek nem mindenki örül a szigetországban.

A lakása előtt meggyilkolt újságíró halála ügyében folyó eljárás az előzetes bírósági meghallgatások szakaszában akadt el márciusban, a koronavírus miatt, és a vád tanújának vallomásával kezdődött újra a héten. Melvin Theuma taxis és kisstílű bűnöző tavaly vádalkut kötött: elismerte, közvetített a riporter életét kioltó merénylet megrendelője és a végrehajtók között. A feltáró vallomásért cserébe büntetlenséget kapott. Felbujtóként Yorgen Fenech milliomost nevezte meg, aki novemberben jachton próbált külföldre szökni, akciófilmbe illő üldözéssel fogták el. A vádlottnak érdekeltségei vannak a legjövedelmezőbb ágazatokban: vendéglátás, ingatlan, kaszinó, energia, tengeri fuvarozás. Az övé Málta legmagasabb épülete, a Portomaso Business Tower. Fenech tagadja, hogy köze volna a gyilkossághoz.

A koronatanú ezúttal egy másik közismert férfit is bemártott. Azt állította, hogy Christian Cardona akkori gazdasági miniszter, egy másik közvetítőn keresztül, 350 ezer eurót (120 millió forint) fizetett a bérgyilkosoknak. A politikus szintén tagad, nevét azonban nem először hozzák kapcsolatba az üggyel. Az utóbbi évek korrupciós botrányainak egyik főszereplője, az azeri részvételű erőmű-építéstől az off-shore számlákra menekített, gyanús eredetű pénzekig. Mint sokan mások is, ellensége volt a kérlelhetetlen újságírónak, a leleplezések kínos helyzetbe hozták. A vallomás alátámasztani látszik a feltevést, hogy nem egyetlen megrendelő volt, hanem „hallgatólagos konzorcium” végzett a riporterrel.

Feltűnő, hogy a bíró mégsem rendelte el Cardona kihallgatását, kommunikációs eszközeinek lefoglalását, őrizetbe vételéről nem is beszélve. Az áldozat fia, Matthew Caruana Galizia felháborodva kérdezte: „miféle igazságszolgáltatás ez?” Cardona a Joseph Muscat bukása után, januárban alakult kabinetben már nem kapott miniszteri tárcárt, nemrég lemondott parlamenti mandátumáról, de továbbra is a kormányzó Munkáspárt alelnöke. Ellenzéki gyanú szerint titkos egyezséget köthetett az új miniszterelnökkel, Robert Abelával, az garantálja sérthetetlenségét. Lehet, hogy olyasmit találnának a mobilján, ami bedöntené a kormányt, véli Zammit Dimech, a Nemzeti Párt honatyája. A bizonyítékok között már van egy telefon, a tengerből halászták ki nem messze onnan, ahol a robbantókat elfogták. Csak két számot találtak rajta: az egyik bérgyilkosét és a volt miniszterét.

Az ügy szövevényes, a részletek homályosak, sok az ellentmondás. Ám az nyilvánvaló, hogy a szálak magasra vezetnek. Példa erre, hogy Silvio Valletta helyettes rendőrfőnök a merénylet után bizalmas megbeszélést folytatott Fenechkel a milliomos villájában, cannelloni-vacsora közben. A főrendőr, aki szívesen furikázott a kaszinókirály Rolls Royce-ával, távozni kényszerült posztjáról, és magával rántotta a feleségét is, aki a félautonóm Gozo sziget minisztereként szintén tagja volt a Muscat-kormánynak. Eljárás azonban nem indult ellenük, sőt az asszony változatlanul parlamenti képviselő. Érinthetetlennek tűnik a roppant befolyásos volt kabinetfőnök, Keith Schembri is.

A három letartóztatott, eddig mindent tagadó bérgyilkos egyike, Vince Muscat (csak névrokona az ex-kormányfőnek) ugyancsak hajlandó volna a vádalkura, de a hatóságok halogatják a dolgot, mintha nem akarnák a beismerést. Közben a főügyész elutasította azt a javaslatot, hogy a gyilkosság kivizsgálását nemzetközi nyomozócsoport vegye át az Europol felügyelete alatt. Nagyon úgy fest, az igazság feltárása nem mindenkinek szívügye a kis földközi-tengeri szigetországban. Daphne Caruana Galizia 2017. október 16-án lett maffiatípusú leszámolás áldozata, a kocsijába rejtett pokolgép robbant. Megölése éppen ellentétes hatást ért el, mint amit a felbujtók akartak: példátlan módon világított rá a máltai korrupcióra.

Alkotmánybírósági kontrollt kért a román államfő a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító törvény ellen, amelyet a bukaresti képviselőház május 13-án nagy többséggel megszavazott.