Egyesült Államok;George Floyd;

- „Igazságot akarunk, és meg is fogja kapni” – Washingtoni tömegmenetre szólítottak George Floyd gyászszertartásán

„George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg” – mondta Al Sharpton tiszteletes.

Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel azon a Minneapolisban tartott gyászszertartáson, amelyen megemlékeztek George Floydról, arról a 46 éves afroamerikai férfiról, aki május 25-én a durva rendőri bánásmód miatt vesztette életét.

A minneapolisi keresztény egyetemen tartott csütörtöki megemlékezésen politikusok, polgárjogi aktivisták, vallási vezetők, és Floyd családtagjai vettek részt. Beszédet mondott – mások mellett – Philonise Floyd, a rendőri intézkedés közben meghalt Floyd testvére, aki úgy fogalmazott: a bátyját „a rasszizmus és a megkülönböztetés világjárványa vitte el”. Szavait taps fogadta. Majd hangsúlyozta, hogy

„mindenki igazságot akar, és mi is igazságot akarunk George-nak, és meg is fogja kapni!”.
Al Sharpton tiszteletes

A búcsúztató beszédet Al Sharpton tiszteletes, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik személyisége mondta Floyd virágokkal borított koporsója előtt. Flyodot június 9-én még egyszer elbúcsúztatják majd: a texasi Houstonban, ahol végső nyugalomra helyezik.

Al Sharpton szenvedélyes beszédében leszögezte, hogy ez "nem egy normális temetési búcsúztatás". Majd úgy fogalmazott:

„George Floydnak ma nem a halottak között kellene lennie. Nem betegségben, hanem az amerikai igazságügyi rendszer működésképtelensége miatt halt meg”.

A 65 éves tiszteletes abban, hogy a rendőr Floyd nyakára térdelt – amely a halálát okozta – az afroamerikaiak elnyomásának jelképét látta.

„Ami Floyddal történt, az ebben az országban naponta megtörténik, az oktatástól az egészségügyig, az amerikai élet valamennyi területén. Eljött az idő, hogy George tiszteletére felemeljük fejünket, és azt mondjuk: vegyétek le a térdeteket a nyakunkról!”– mondta Sharpton.

A tiszteletes bejelentette, hogy

augusztus 28-án nagyszabású menetet tartanak Washingtonban.

1963-ban szintén a szövetségi fővárosban rendezték meg az amerikai polgárjogi mozgalom híres menetét. Scott Hagan, a rendezvénynek helyet adó egyetem rektora rövid beszédében azt hangoztatta: „eljött az az idő arra, hogy soha nem látott mértékben fektessünk be fiatal fekete amerikaiak új nemzedékébe, akik készen állnak, hogy átvegyék nemzetünk irányítását”. Elmondta, hogy George Floyd emlékére létrehoztak egy ösztöndíj-alapot, amely máris 54 ezer dollárt gyűjtött össze.

Miközben az egyetemi díszteremben a zenés, énekes megemlékezés folyt, Minneapolisban a Floyd elleni intézkedésben részt vett három volt rendőr, először jelent meg a bíróságon. Őket – a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvinnal ellentétben – csak szerdán tartóztatták le és a gyilkosság elősegítésének és bűnrészességének gyanújával vádat emeltek ellenük. Csütörtökön a bíróság egyenként egymillió dolláros óvadékot állapított meg számukra.

Feljelentették Donald TrumpotAz Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU) nevű civilszervezet feljelentést tett Donald Trump amerikai elnök és más tisztségviselők ellen azért, mert hétfőn a Fehér Ház melletti Lafayette térről – Donald Trump érkezése előtt – kiszorították a tüntetőket. Az ACLU a „tüntetők elleni botrányos támadásnak” minősítette a rendfenntartók intézkedését.

A pozsonyi kabinet egyre inkább jobbra tolódik Boris Kollár pártja, a Család vagyunk fundamentalista politikája miatt.