„Nem szerettem a »vezetési« stílusát és több más dolgot sem vele kapcsolatban és sokan egyetértettek velem... Örülök, hogy lelépett” - írta az interneten Donald Trump azt követően, hogy Jim Mattis az elmúlt napok eseményeit elítélő dolgozatot tett közzé. A nyugállományú tengerészgyalogos tábornok azt írta, hogy dühös és fel van háborodva, amiért az elnök egy propagandafotó kedvéért katonákkal oszlattatta fel a tüntetőket. Szerinte ezzel sérült az amerikaiaknak az 1. alkotmánykiegészítésben foglalt joga a gyülekezéshez és békés tiltakozáshoz. Mattis egyike volt azoknak a „felnőtteknek”, akik Trump elnökségének kezdetén igyekeztek a nemzeti érdekeknek megfelelő irányba terelni a szeszélyes és narcisztikus államfőt. Azóta ebből a csapatból már senki sincs Trump mellett, Mattis két éve távozott, mert nem értett egyet a szíriai csapatkivonással, a kurd fegyveresek cserben hagyásával. Most azt írta, hogy Trump nem egyesíteni, hanem megosztani akarja az országot.
Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán rövid levelet intézett a fegyvernemek vezérkari főnökeihez. Ebben megerősítette, hogy a fegyveres erők az alkotmányban foglalt alapértékek védelmét szolgálják. A levelet csak a Fehér Házzal a fegyveres erők hazai bevetése kapcsán szembekerült Mark Esper védelmi miniszter támogatásaként lehet értelmezni.
Washingtonban jelenleg 1600 ejtőernyős és katonai rendőr vesz részt a Fehér Ház biztosításában. Az amerikai hivatásos katonák negyven százaléka fekete, barna (ez utóbbit a latin-amerikai származásúakra használják) vagy több rasszú. A Pentagon vezetését aggasztja, hogy az elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, a nagyvárosok utcáira akarta vezényelni a hadsereget, jóllehet azt sem felszerelése, sem kiképzése nem teszi alkalmassá a tömegoszlatásra. A Fehér Ház azóta jelezte, hogy az elnök már felhagyott a tervvel, de ehhez a tábornokok erőteljes ellenállására volt szükség.
Trump most utóvédharcot folytat és igyekszik csökkenteni a történtek jelentőségét, a törés jelei azonban nyilvánvalóak. Az elnök választási kilátásai romlottak, demokrata párti kihívója, Joe Biden növelte előnyét és a felmérések átlagát tekintve már 7.8 százalékkal vezet. Ebben még nincs benne annak hatása, hogy a republikánus George W. Bush, valamint demokrata párti Jimmy Carter és Barack Obama volt elnök is kiállt a békésen demonstrálók mellett. Obama szerint a haladás érdekében „folyamatosan zaklatni kell a hatalmat”. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok egész története a tiltakozással kezdődött.
Minneapolisban közben vád alá helyezték a George Floyd múlt hétfői megölésében közreműködő mind a négy rendőrt. A megbilincselt férfi torkára térdelő Derek Chauvin ellen súlyosbították a kezdeti vádat, amely így már a gyilkosság minősített esete. A család ennél is súlyosabb minősítést tartana helyesnek, de egyelőre elfogadja az ügyészség álláspontját. Chauvin a mostani vád szerint akár negyven évi börtönt is kaphat. Jelenleg egy olyan fegyintézetben tartják fogva, amelyben az elítéltek csaknem fele fekete. A minnesotai államügyész figyelmeztetett, hogy a vádemelés még nem jelent biztosan elmarasztaló ítéletet, az ilyen ügyekben nagyon nehéz bizonyítani a szándékosságot. A Floyd halála után országszerte kibontakozó mozgalom a négy rendőr felelősségre vonásán túl a letartóztatások során alkalmazott fojtófogások tilalmát is követelik. Több államban máris napirendre vették a felülvizsgálatot, Chicagóban azonban előkerült egy friss videó, amelyen az látható, hogy egy rendőr letartóztatás közben egy fekete nő nyakán térdel.
Az amerikai nagyvárosokban folytatódnak a napközbeni békés tüntetések. Az elmúlt napokban éjszakánként tapasztalt fosztogatás lassan megszűnik, ugyanakkor a helyi kijárási tilalmak megsértése miatt még csütörtökre virradóra is voltak őrizetbevételek.
