Erősebb vagy gyengébb ellenfélnek látszik a vírus, mint hatvan nappal korábban?
Ezt nehéz lenne így mondani, még mindig ugyanaz az ellenfél, mint eddig és ugyanúgy komolyan kell venni. Még bármi megtörténhet.
Vissza lehet térni a korábbi életmódunkhoz?
Amit föl kell adnunk, az a biztonságérzet, amiben eddig éltünk. Azokat a korlátokat, amiket az elmúlt hetekben megszoktunk, jó eséllyel meg kell tartani, míg a vírus itt lesz. Ázsiában is megfigyelhető volt a SARS-járvány után, hogy egész komolyan elterjedt a maszkviselés és az egyéb, légúti vírusok elhárítására irányuló közösségi szokások is megmaradnak.
Időszerű most lazítani?
Nem tudom. Az újranyitás vírus-szempontból egyértelműen veszélyes. Mindenki vésse a fejébe: a vírus még köztünk van, a veszély nem múlt el, csupán időt nyertünk más országokhoz képest, hogy felkészüljünk a következő hónapok folyamatos harcára a vírussal.
Mi történt azóta, hogy két hónappal ezelőtt megtaláltuk az első beteget és elkezdődött a versenyfutás a vírussal? Mi indokolta akkor a bezárkózást?
Láttuk, hogyan szabadul el a járvány Európa országaiban, de látszott, hogy nálunk nem fog olyan magasságokat megütni, mert volt időnk okulni abból, hogy mi történik nyugaton és ennek megfelelően intézkedni. Logikus és ésszerű döntések voltak a korlátozások, a bezárások, hogy ne hagyjunk teret a vírusnak, amit sokan hurcoltak haza Nyugatról. Azt mi, a Magyarországon terjedő vírus genetikai vizsgálatával is bizonyítottuk, hogy azt elsősorban a korlátozások bevezetésekor nyugatról hazatérők hozták be az országba. Március második felében arra voltunk kíváncsiak, hol tart a járvány, 32 vírusgenomot néztünk. Azokon az látszott, hogy sok európai helyről került hozzánk vírus, és volt néhány földrészeken átnyúló behurcolás is. Ugyanez volt megfigyelhető a régió más országaiban is, például Lengyelországban.
Mi az, amin még nem vagyunk túl?
Még mindig túl sok ország gócpont, azaz megvan az esélye, hogy onnan behurcolják más területekre. A picit jobb hír az, hogy a társadalom, a hatóságok most már némileg tudatosabbak a vírussal szemben. Ha hozzánk visszatér, már nem érhet bennünket annyira váratlanul, mint legutóbb. De arra, hogy hogyan tér vissza, nagyon sokféle forgatókönyv létezhet. Azt mondhatjuk: értékes időt nyertünk a második hullám előtt a felkészülésre. A világon egyetlen országban sem érte el az átfertőzöttség azt a szintet, aminél fellégezhetnének.
Megtudtuk-e mindazt az elmúlt 60 nap alatt, amit nagyon meg akartunk tudni erről a vírusról, a járványról?
Tudósként azt kell mondjam, hogy szerintem húsz év múlva sem fogunk annyit tudni, mint szeretnék. Ugyanakkor a kritikus kérdésekből jó párat már sikerült megválaszolni. Például a vírus genetikai állományát már az első két hétben sikerült feltérképezni Kínában. Az alapján készülhettek diagnosztikai tesztek, elindulhattak az ellenanyag-, vakcinafejlesztések. Azonban még mindig nyitott egy csomó kérdés, például az immunitásunkra vonatkozóak. Például, akik most védettséget szereztek, a következő hullámot, következő érintkezést, hogy vészelik át?
Mi az, amit viszont egészen biztosan tudunk a vírusról, amihez lehet igazodni, alkalmazkodni?
A legfontosabb tudásunk jelen pillanatban az, hogy az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed, komolyabb, mint az influenza. Mindez meghatározza a védekezési lehetőségeinket. Azaz a fertőzés ellen jelenleg a legtökéletesebb védekezési eszköz a szájmaszk, a kézmosás, az arc érintésének kerülése, a közösségi távolságtartás.
Jön a nyár, ez inkább csendesítheti vagy az utazások révén föllobbanthatja a járványt?
Fogalmunk sincs, hogy a nyár milyen hatással lesz a vírusra. De nagyon valószínű, ha óvatlanok vagyunk, föllobbanthatja. Az még valószínűbb, hogy a járvány szezonális jellegű lesz. A koronavírusok általában ilyenek és az őszi-téli hullámuk a súlyosabb. De nem tudjuk még, hogy az új koronavírust pontosan mi mozgatja. Most azt gondolom, hogy lesz egy átmeneti nyári időszak, amikor az emberek mozgása fönntartja a vírus földrajzi elterjedését és ősszel jó eséllyel be fog robbanni a járvány.
Ha hatvan nappal ezelőtt is kevés volt a fertőzött ember, de zártunk, akkor most mi indokolja, hogy nagyjából ugyanannyi fertőzött mellett nyissunk?
A járványt úgy kell elképzelni, mint egy futótüzet. Ha nem készülök rá és későn veszem észre, amikor már leégett a fél erdő, akkor sokkal nehezebb eloltani. Ha tudom, hogy jön a tűz, odaállítom a vészzónák közelébe a tűzoltókat és árkokat ásunk. Ha teszünk azért, hogy ne tudjon nagyon gyorsan terjedni a tűz, akkor sokkal kisebb erdőrész fog leégni, mire sikerül eloltani. Ugyanez történt a járvánnyal az egész régiónkban. Tudtuk, hogy jönni fog, fölkészültünk rá, nem engedtük annyira mozogni az embereket, sőt, kisebb-nagyobb sikerrel a diagnosztikai kapacitást is növeltük, és sikerült is a futótüzet lassan, takaréklángon égetni. Emiatt volt az, hogy egyrészt nem tudott olyan sok embert elérni, amiből persze az is következik, hogy nem lett nagy átfertőzöttség, és nincs is nagy populációs védelem a lakosság körében. A mostani lazítás nem járványügyileg hanem pszichológiailag és gazdaságilag tűnik elengedhetetlennek.
Mennyire vagyunk most erősebbek a járványvédekezésben, mint hatvan nappal korábban voltunk?
Fogalmam sincs. Nagyon remélem, hogy sokkal, de nem kergetek illúziókat. Erre a részére kevésbé is látok rá. A kutatási részben vagyok masszívan benne, látom a nemzetközi trendeket, kérdéseket, eredményeket. Az, hogy mi a járványügy feladata, arról nagyon sokat tudnék nyilatkozni, de tudatosan nem teszem. Még sokáig szükség lesz erős terepharcra, arra, hogy a jövőben is képesek legyünk a vírus nagyon gyors diagnosztikájára, az esetleges betegek és kapcsolataik gyors felderítésére, elkülönítésükre. Például ezért nem szerencsés tömegrendezvényeket tartani ebben az időszakban.
Ha bezárkózunk és nem tudjuk továbbadni, akkor mi történik a vírussal?
Ha nincs kinek átadni, akkor egy idő után az immunrendszerünk legyőzi. Ez azt jelenti, hogy egy idő után, úgymond kipucolódik a szervezetünkből. Ha mi eközben nem találkozunk senkivel, akkor a fertőzési láncolat megszakad, elhal.
Lehet olyan ember, akire egyáltalán nincs hatással ez a vírus?
Biztos hogy létezik, csak még nem ismerjük ezeket az embereket, és azt sem, hogy ők miért nem fogékonyak. Minden vírusnál megfigyelhető, hogy vannak olyan genetikai adottságok, amelyek ellenállóvá tesznek velük szemben
Változott-e ez a vírus a hatvan nap alatt?
Minden vírus mutálódik, ez egy természetes folyamat, azonban ezek nem lényegiek, a vakcinafejlesztéseket nem érintik. Sokféle vakcina-kísérlet zajlik, legtöbbjükben a vírus úgynevezett tüskefehérjéjével „machinálnak”. Azon keresztül próbálnak a védettséget jelentő technológiához eljutni. Károsnak tartom, amikor bizonyos szakértők azt mondják, hogy nyárra már polcokon lesz a vakcina. Nem igaz, nem lesz ott. Mert ha meg is lesz az oltásjelölt, azt végig kell vinni a klinikai tesztfázisokon, amit egyedül egy intézet, vagy ország meg sem tud csinálni. Az utolsó klinikai tesztfázis már éppen arról szól, hogy több ezer emberen, lehetőleg olyan terepen, ahol éppen dúl járvány, tesztelem a vakcinát. És ha akkor készül egy oltóanyag, amikor épp nem lesz járvány, akkor mit fogok tesztelni? Semmit. Ez még csak a teszt problémája, amiről beszéltünk, utána jön a gyártás, amihez kellenek alapanyagok, logisztika egy csomó minden. Ugyanakkor elég sok szálon megy a vakcinafejlesztés, bizakodó vagyok, valamelyik csak bejön. De az, hogy maholnap vakcina lesz, az álom, az egy hazugság.
Jelenlegi tudásunk alapján van-e esély tartós védettséget nyújtó vakcinára?
Igen, jó esély van rá, hogy egy stabil vakcina lesz, amit nem kell évente újra csinálni. A védettség foka, azon is múlik, hogy melyik technológiájú oltóanyag jön be, és az milyen embercsoportokban milyen védettséget ad. De még nem tartanak itt a vizsgálatok, úgy hogy bármi előfordulhat. Az optimális nyilván az lenne, ha lenne egy egydózisos vakcina, ami élethosszig tartó védelmet nyújt, ez a szuper optimum.
Az új koronavírus megjelenése egyszeri megrázkódtatás volt, vagy hozzá kell szoknunk, hogy jönnek még egyéb hasonlók is?
Hozzá kell szoknunk, hogy jöhetnek az újabb, világ körüli útra kelők. Ezek általában légúton terjedő vírusok szoktak lenni. Számos olyan víruscsoport ismert, amiben megvan ez a potenciál, és nagyon sok víruscsoportról ez még nincs feltárva, illetve nagyon sok vírus még nem is ismert.
Azt is tudja, hogy mi lehet a következő hasonló megrázó élményünk?
Erre ez a legtudományosabb válasz, hogy akármi. Több expedíción is voltam már Délkelet-Ázsiában, meg mindenféle földrészeken, hogy olyan vírusokat találjak, amiket még nem ismer a tudomány, de bennük van az a potenciál, hogy előbb-utóbb egy olyan helyzetet okozzanak, mint a koronavírus. Több millió vagy végtelen számú ilyen van a természetben. És ahogy az emberiség utat tör magának mindenféle kis erdőben, meg dzsungelben, városokat épít, egyre több ilyen esemény lesz. Ez akkor is így van, ha most ettől nem nyugodott meg senki.
