Egy hét alatt immár több mint 140 amerikai városra terjedt ki a George Floyd megölése és a rendőri erőszak elleni tiltakozás. A 46 éves, kétgyermekes fekete családapa torkán múlt hétfőn csaknem kilenc percig térdelt a fehér Derek Chauvin. A minneapolisi rendőrt pénteken letartóztatták és gyilkosság, illetve emberölés miatt vád alá helyezték. A demonstrálók azonban a másik három, Floyd halálánál jelen lévő rendőr felelősségre vonását, a rendőrség általános reformját, az erőszakos módszerek betiltását is követelik. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy a minneapolisi rendőrség szabályzata megengedi a nyakra térdelést – igaz, figyelmeztet, hogy a fogás csak rövid ideig alkalmazható. Chauvin ellen korábban 18 lakossági panasz érkezett.
A futótűzként terjedő demonstrációk azonban többre utalnak a brutális gyilkosság miatti felháborodásnál. A koronavírus-járvány okozta sokk, a bezártság, a hirtelen több tíz millió embert sújtó munkanélküliség tömeges frusztrációt okozott. Ez hozzáadódott a fekete és – ahogyan egyre gyakrabban emlegetik – a barna, vagyis a latin-amerikai származású lakosság halmozottan hátrányos helyzetéhez, a rabszolgaság emlékéhez, a jövedelemkülönbségek és a kizsákmányolás ordító szintjéhez.
Az elmúlt három és fél évben Donald Trump kirekesztő, idegengyűlölő, gyakran a kocsmai viták szintjére ereszkedő nyilatkozatai, internetes bejegyzései is szítják a feszültséget. A Republikánus Párt és az elnök a szavak szintjén megpróbált udvarolni a fekete szavazóknak és a liberális ellenzékre hárítani a felelősséget a nagyvárosi gettókban uralkodó állapotokért. A most sokfelé látható Fuck Trump! (P...ába Trumppal!) falfelirat alapján a kísérletnek ezennel vége, legalábbis ami a fiatal és politikailag aktív réteget illeti.
Pénteken Trumpot és családját egy időre a Fehér Ház bunkerébe kísérték, mert a közelben a tömeg autókat gyújtott fel és dobálni kezdte a rendőröket, illetve az elnök biztonságáért felelős Secret Service embereit. Ezt megelőzően Trump egyre harciasabb, kemény fellépést sürgető, a hadsereg bevetésével fenyegető bejegyzéseket tett közzé a közösségi médiában. Feltehetően saját biztonsága miatt is aggódott, amikor „vad kutyákkal” és „vészjósló fegyverekkel” fenyegette meg azokat, aki netán be akarnának törni a Fehér Házba. A „vad kutyák” emlegetése egyértelmű utalás az egykori rabszolgatartó Dél módszereire.
A demonstrációk sok helyen – bár messze nem mindenhol – erőszakossá váltak. Ehhez az is hozzájárult, hogy az egyetemek a járvány miatt bezártak, így nem a békés demonstrációk szervezéséhez értő diákok irányítják az eseményeket. A tömeg több nagyváros központjában rendőrautókat gyújtott fel. Némelyek a zűrzavart kihasználva fosztogattak, a nyomokat eltüntetendő pedig tüzeket gyújtottak a szétvert üzletekben. A hatóságok több mint négyezer embert vettek őrizetbe, sok tüntető és több tucat rendőr szenvedett sérüléseket. Arra is volt példa, hogy azonnal elbocsájtottak túlzott erőszakot alkalmazó rendőröket.
Az elfajuló helyzetért az elnök a „szélsőbaloldalt” tette felelőssé, és kilátásba helyezte az Antifa mozgalom terrorszervezetté nyilvánítását – amit alkotmányjogászok szerint amúgy nem tehet meg. Egyes vélekedések szerint éppen hogy szélsőjobboldali, a fehér felsőbbrendűséget hirdető aktivisták keveredhettek a sokszínű demonstrálók közé. Salt Lake Cityben például terepszínű ruhát viselő, katonai tűzerejű AK-47-es és AR-15-ös karabélyokkal felfegyverzett fehér férfiak pózoltak szétvert rendőrautók tetején. Minneapolisban a rendőröknek kellett kimenteni a rátámadó tömegből egy kamionsofőrt, aki tartálykocsijával nagy sebességgel a demonstrálók közé hajtott. Senki nem sérült meg, de a fehér férfit őrizetbe vették. Egyes nyilatkozók azt is felvetették, hogy meg kellene vizsgálni, nem állnak-e külföldi hatalmak az interneten terjedő, erőszakra uszító felszólítások mögött.