Megint lesz nemzeti konzultáció, péntek délelőtt még foglalkozom vele, délutántól indítom – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában. Szerinte ugyanis az emberekkel való korábbi nyolc ilyen „megbeszélésnek” is köszönhető, hogy Magyarország elkerülte a tömeges koronavírus-járványt. – A siker titka három részből állt: az időben, gyorsan meghozott döntésekből, az összefogásból és abból, hogy egészen kiváló járványügyi, orvosi szakembereink, ápolóink vannak – mondta a kormányfő, aki szerint az emberek egyetértettek a vírus elleni küzdelemmel, látták értelmét az ilyen összefogásnak.
Hamarosan mindenki postán kapja majd meg az újabb nemzeti konzultációs íveket. Arról, hogy pontosan miről fog szólni az újabb levelezés, Orbán Viktor elsőként a koronavírust, a gazdaság újraindításának főbb lépéseit, és a már megszokott, de most a járvánnyal megújult „Soros-tervet említette. Soros György a fideszes politikus szótárában jelenleg az „adósrabszolgasággal” egyenlő. Ennek nevezte az úgynevezett „örök kötvényt”, amelynek nincs lejárata, ezért dönteni kell, hogy be akarjuk-e vezetni. Brüsszel is megkapta megint a magáét miniszterelnöktől, hogy 750 ezer milliárd eurót akar hitelként szétosztani, és 30 éven át, még az unokáink is fizethetik azt.
Egy mondattal elintézte a századik trianoni évfordulót: „A megcsonkított Magyarország érte el az elmúlt tíz év gazdasági sikereit. Európában például a görögöket már elhagytuk, és a portugálokat is elhagyhatjuk. A magyar gazdaság jó ütemben halad, és a gazdaságvédelmi tervünk, a jövő évi költségvetésünk megalapozhatja, hogy 2021 fantasztikus évünk lehet.”
Kiszagolta a levegőből, hogy mit kell tenni
A kormányfő arra a felvetésre, hogy éppen a járvány miatt nincs-e kockázata a jövő évi terveknek, magabiztosan válaszolt: „a 2021-es költségvetés a jövőre épül, bizonytalanságot természetesen hordoz, de ezért művészet a politika. Meg kell érezni, ki kell szagolni a levegőből, sokat kell egyeztetni, tárgyalni, beszélgetni, és én ezt elvégeztem.”
Mindezt arra alapozta, hogy járvány idején az idő, a gyors döntés a legfontosabb, mert „hiába van kétharmad, a parlamentnek előterjesztést kell készíteni, meg kell a javaslatokat vitatni, ám van, amikor órák is számítanak”. A miniszterelnök egyébként az alaptörvényt következetesen alkotmánynak nevezve kifejtette, hogy szerinte az tartalmazza, hogy mikor van ideje „szakítani a parlamentáris rendszerrel”.
– Helyes volt tehát bevezetni a rendkívüli jogrendet, amit most visszaadunk, illetve visszaveszi a parlament. A járvánnyal szemben az első csatát megnyertük, jobban védekeztünk, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntést hamarabb és gyorsabban hoztunk meg, a határzárat is előbb rendeltük el. Veszélyhelyzet még van, de rendkívüli jogrendre már nincs szükség. Ugyanakkor professzorok, tanácsadók szerint a járvány nem múlt el, ősszel visszatérhet egy második hullám, az nem érhet minket váratlanul – magyarázta a miniszterelnök, hogy mit jelent a következő időszakban az új járványügyi készültség.
Sorolta: az operatív törzs munkája folytatódik, a katonai parancsnoki kórházirányítási rendszer megmarad, az országos tisztifőorvos pedig többletjogosítványokat kap. – Egy-egy lokalizált térben, elsősorban a kórházakban, idősotthonokban a járvány még most is berobbanhat, ezért utasításomra az operatív törzsön belül bevetési egységet hoznak létre – magyarázta Orbán Viktor, akinek az állami rádió riportere kérdés formájában a következőket mondta: „A Soros-féle jogvédő szervezetek azt mondják, hogy Orbán Viktornak, a kormánynak ismét teljhatalma lesz.” Erre a kormányfő úgy riposztozott, hogy az ellenzék szerint ha 2010-től diktatúra van, most még nagyobb volt és még nagyobb lesz, ha visszaadjuk.
Schmitt és Matolcsy dicsérete
Orbán Viktor egyébként a második kormányának 2010-es hatalomra jutásával kapcsolatban megjegyezte: „Tíz év is tudtam, mit kell tenni, mert 1990-ben nem sikerült megváltoztatni az országot”. – A rendszerváltozással a szovjeteket kiszorítottuk, de sajnos a régi rezsim, a kommunisták, a baloldal, nem is tagadva a múltját, újjászervezte magát. Húsz évig pedig hol a jövő, hol a múlt nyert. Ezt le kellett zárni az új alkotmánnyal, amiben Schmitt Pálnak (államfőként) elévülhetetlen érdemei vannak – mondta Orbán Viktor, a gazdaság terén kiemelve a jelenlegi jegybankelnököt. Szerinte Matolcsy György a 2010-es válság kellős közepén „lebillentette a koronát a liberális közgazdászok fejéről”. A miniszterelnök szerint kétharmados sikerüket annak köszönhetik, hogy a magyarok tudták, rájuk lehet számítani. Úgy fogalmazott: „a bajban azok is ránk szavaznak, akik nem szeretnek minket. Én nem akartam szocialista módra válságot kezelni. Ők elvettek a magyaroktól egyhavi nyugdíjat, bért, adókat emeltek, elvették a családok támogatását, és sokakat a devizahitelekkel tettek tönkre”.
– Falusi gyerek vagyok. Volt egy magasabb rendű célunk, ezt éreztük Alcsúton és Felcsúton is. Én egy nagy nemzetnek vagyok része, és amikor kormányzok, a végső cél, hogy mindenki érezze, magyarok vagyunk, összetartozunk, büszkék vagyunk. Természetesen mindig mindet lehet jobbat csinálni, de összességében arra megyünk, amerre szeretnénk.
