Több idő jut a családi étkezésekre a koronavírus-járvány idején – derült ki a Nestlé reprezentatív felméréséből, amely azt vizsgálta, hogyan változtak a magyar családok étkezési szokásai a kijárási korlátozások, illetve az otthoni oktatás idején. A válaszadók harmadánál a közös ebéd a nap fő étkezésévé is vált. A megkérdezettek negyven százaléka, többségében vidéken élő férfiak azonban arról számoltak be, nem változtak a szokásaik a járvány előtti időhöz képest.
A menü összeállításánál legtöbbször a család ízlése mérvadó: a válaszadók 72 százaléka úgy főz, hogy az étel mindenki szerint finom legyen, és csak ezt követő szempont, hogy egészséges és tápláló étel kerüljön az asztalra. Az ételek kiválasztásánál a gyerekek kívánsága a megkérdezettek közel 80 százalékánál döntő szempont.
A kutatásból az is kiderült, hogy bár vidéken az ebéd többségében a családi recept szerint készül, összességében már elsősorban az interneten keresünk ételleírásokat. A megkérdezettek kicsit több mint felének fontos, hogy az otthoni alapanyagok felhasználásával készüljön az ebéd. Az ételrendelést csak a megkérdezettek 7 százaléka választja.
Tízből öt család mondta azt, hogy a gyerekek hetente többször is közreműködnek a sütés-főzésben, napi szinten viszont már kevesebben segítenek. Mindössze a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyerekek semmilyen konyhai feladatot nem látnak el. A legkedveltebb közös konyhai tevékenység országosan a palacsintasütés, de népszerű a különböző édességek és péksütemények elkészítése is.
"Azok a gyerekek, akik részt vesznek a főzésben több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, nyitottabbak egészségesebb étkezési szokások kialakítására, kiegyensúlyozottabban táplálkoznak, a közös főzés során jobban megismerik az összetevőket, fogásokat, alapanyagokat – idézi a közlemény Tompa Gábort, a cég vállalati kommunikációs igazgatóját.
