Ez a járvány reflektorfénybe helyezte a Fidesz elmúlt tízéves kormányzásának súlyos hibáit. A kormány szétszakította a szociális hálót, 500 ezer gyermek éhezik, 3 millióan küszködnek a létminimum alatt és több százezer nyugdíjas él szegénységben, miközben tíz éve nem emelkedett a családi pótlék vagy a minimálnyugdíj összege - deklarálta a parlamentben Tóth Bertalan, hogy a járvány következményei épp a kormány csapnivaló politikája miatt ilyen súlyosak.
Az MSZP elnöke szerint így újra kell szőni a szociális hálót, ahogy a katasztrofális helyzetben lévő egészségügyet is újra kell építeni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy járványhelyzetben az ápolók 20-30 százalékkal kevesebbet keresnek, mert nem tudnak mellékállást vállalni. Hát miért nem keresnek annyit, hogy ne szoruljanak rá a másodállásra, kérdezte a szocialista politikus.
Aki szerint a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján meg kell emelni az egészségügyi dolgozók bérét, és létre kell hozni egy önálló egészségügyi minisztériumot, felelős vezetővel, hiszen ez a csúcsminisztériumi rendszer megbukott, Kásler Miklós pedig teljesen alkalmatlan.
Ami pedig az állásukat vesztőket illeti, Tóth Bertalan úgy véli: hiba, hogy a kormány elsősorban közmunkában gondolkodik, hiszen adódik a lehetőség például egy zöld beruházásra, az önkormányzatokon keresztül épületszigetelési és bérlakás-építési programot lehet menedzselni, így teremtve sok-sok munkahelyet.
Csakhogy az ellenzék szerint a kormány képtelen kezelni a munkaerőpiaci válságot. Jakab Péter szerint azért, mert nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal. Ha rendelkezne, akkor tudná, hogy a közmunkát nem lehet sikernek nevezni. A Jobik elnöke szerint az jelentene igazi segítséget, ha az állam átvállalná a bajba jutott dolgozók bérének 80 százalékát, a multiknál kikényszerítené az elbocsátási moratórium kihirdetését, és megemelné az álláskeresési járadék idejét és összegét.
:
Orbán Viktor szerint igenis sikertörténetet ír a kormány eddig 1 millió 62 ezer ember részesült kormányzati támogatásban, ami magában foglalja a pénzbeli támogatásokat, az újonnan megnyitott diákhitelt, a munkahelymegőrző támogatást, az adó- és járulékkedvezményeket, a támogatott képzést és munkahelyteremtést. Ezek együtt 2100 milliárd forint forrást hagytak a gazdaságban.
A kormányfő által felsoroltak persze csak részben érintik az állások megmaradását vagy megszűnését. Amikor arról volt szó, hogy hány munkahelyet sikerült megmenteni, a miniszterelnök egy sokkal kisebb számot mondott, miszerint a munkahelyvédelmi bértámogatást 7566 vállalat vette igénybe, ami 119 914 munkavállalónak jelent többletbért. A kutatás-fejlesztésben dolgozóknak meghirdetett bértámogatást 574 cég igényelte, és több mint 10 ezer munkavállalót érint.
Jakab Péter viszontválaszában erre azt mondta: miközben Orbán Viktor "itt azt hazudja", hogy mindenkinek lesz munkája, közben Brüsszelnek elismeri, hogy több százezer magyar lesz, akinek még jövőre sem lesz állása. Eközben pedig a kormányfő munkahelyteremtő programot indít Mongóliában, Kirgizisztánban, és "36 milliárdot költünk határon túli gazdaságfejlesztő programokra".
Orbán Viktor az érdemi állításokra nem reagált, inkább arról beszélt, hogy milyen a Jobbik helyezete az ő szemszögéből: "önök ma már zsugorülésben vannak, és nehéz eldönteni, mi zsugorodik jobban, a frakció, az önök támogatottsága vagy az önök logója. Ezért váltotta fel a régi, daliás idők menetelését a jobbikos törpejárás".
