A Népszava információi szerint a kormány csak ezen a héten kért adatokat és véleményt a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályaitól, hogy mennyivel kellene megemelni az adott térségben a közfoglalkoztatottak számát, s milyen programokat kellene bővíteni vagy elindítani. A koronavírus-járvány miatt viszont már áprilisban is meredeken emelkedett a munkanélküliek száma, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a múlt hónapban – tavalyhoz képest 26,5 százalékkal többen – 330 ezren kerestek munkát.
Czirfusz Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint abból nagy baj lehet, ha nem gyorsítanak a döntéshozatali mechanizmuson, mert azoknak is most lenne szükségük a segítségre, akik valami miatt nem kaphatnak álláskeresési támogatást.
Új program, új létszám- és pláne új pénzügyi keret egyelőre nincs a közmunkásnak jelentkezők foglalkoztatására – erősítette meg a Belügyminisztérium (BM) sajtóosztálya. Azt pedig önkormányzatoktól tudjuk, hogy a kormányhivataloknak szétosztott idei létszámkeretet sem tudták mindenhol felhasználni, de nem tudni hol és mennyi szabad hely maradt, amire jelentkezni lehetne, ahogy azt sem, hány egyedi települési pályázatot fogadott be a BM az utóbbi hetekben.
Egyelőre annyi biztos a közfoglalkoztatás veszélyhelyzethez igazodó kibővítésével kapcsolatban, hogy a kormány megszüntette a korlátozást, ami a piaci munkára alkalmas álláskeresőket és a szakképzetteket, különösen a diplomásokat 2017 óta kizárta a közmunkásnak felvehetők köréből. Az erről szóló módosítás május közepén jelent meg, alig több mint két héttel azután, hogy a kormány fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni a közfoglalkoztatás idei általános céljait és azt is, hogy aki nem tart rendet a portáján, az három hónapra kizárható a lehetőségből. Így már csak épp azt nem tudni, hol mennyi embert foglalkoztathatnak a mostani közmunkásaik mellett a települések.
– A járási kormányhivataltól jött körlevél, hogy nyártól felvehetünk plusz embereket a közmunkára – nyilatkozta a Dél-Somogyban a barcsi járáshoz tartozó alig 250 lelkes Heresznye polgármestere, Rengel László, aki élne is a lehetőséggel. A Hortobágy szélén fekvő ötezer fős nagyközség, Egyek nem kapott ilyen felhívást, de olyan sok új érdeklődő kereste meg az önkormányzatot, hogy Miluczky Attila polgármester kénytelen volt segítséget kérni a balmazújvárosi járási kormányhivatal foglalkoztatási osztályától, hogy kibővíthessék a település közmunkaprogramjait. Az önkormányzati hivatalban megtudtuk, azt a tanácsot kapták, hogy adjanak be pályázatot a tárcához mintaprojekt támogatására, így vehettek fel szeptember végéig újabb 50 főt az eddigi közmunkásaik mellé. A többségében a válsághelyzet alatt munkájukat elvesztő embereket hivatalosan tereprendezésre alkalmazzák.
Körtelefonunkból kiderült, kevés helyen terveznek jelentős létszámbővítést, például azért, mert ha a külföldi munkavállalás megint elérhető lesz, és sokan otthagyják őket, akkor jövőre lecsökkentik az eredeti létszámkeretüket. A polgármesterek szerint a veszélyhelyzeti közmunkát sokkal rugalmasabban kellene kezelni, külön elszámolással és ha sikerül piaci munkát találni a felvetteknek, azért nem a települést kellene büntetni. Ráadásul a legtöbb településvezető szerint a mezőgazdasági idénymunkák miatt nem is a következő három hónapban lesz nagy szükség a létszámkeret bővítésére, sokkal inkább októbertől, amikor befejeződnek a feladatok a földeken, gyümölcsösökben, szőlészetekben.
S akkor is megfontolja majd minden érdeklődő, hogy közmunkára jelentkezzen-e – tették hozzá, mondván, hogy a képzetlenek 81 530 forintos, s a szakképzettséggel bírók 106 ezer forintos bruttó bére már csak keveseknek vonzó. Czirfusz Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a végleges létszámok eldöntése előtt azt is megvizsgálná, mi lett azokkal a közfoglalkoztatott asszonyokkal, akik a veszélyhelyzetben nem tudták megoldani a gyermekeik felügyeletét, s így nem tudtak megjelenni a munkában.
