Viszolygok a szájmaszkot viselőktől.
Tovább csúfítják az amúgy is
visszataszító utcaképet.
Ehhez nem lelnek bennem szövetségesre.
Szomorú, hogy anyám, nagynéném,
barátomék is közéjük tartoznak.
Mintha szájkosárban koslatnának
az élelmiszerüzlet körül,
gazdájuk mellől elkószált ebek.
Szánalmas, ahogy elhúzódnak tőlem,
bosszantó, ahogy megjegyzést tesznek rám.
Még nekik áll följebb.
Mi lenne ha, ami nem szokásom,
arcukhoz hirtelen közelhajolnék?
Elugranának, leugatnának?
