Lapunk értesülései szerint a magyar kormány mégsem tiltaná be a nagyon vékony, közkeletű nevükön "kiflis", illetve "csíkos" műanyag tasakokat. Ez 180 fokos fordulat a kabinet, pontosabban az előterjesztést készítő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) eddigi terveihez képest. Igaz, az Orbán-kormányról már két éve is lepattant az uniós kötelezvény átültetésére vonatkozó ITM-kezdeményezés. Most kicsit tovább jutottak: részint néhány hete elkészült egy kormányrendelet, ami tételesen felsorolja a jövő év január elsejével betiltandó egyszer használatos műanyagtermék-fajtákat. Ám ez mindmáig nem lépett hatályba.
A rendelet tartalma csak azért ismert, mert előzetes brüsszeli engedélyhez kötött és így az EU közzétette honlapján. Ilyen kerülőre akkor van szükség, ha egy állam nem pontosan az EU-irányelvet készül átültetni. Ez a jelen esetre is igaz - lett volna. Amiként ugyanis az ITM többször hangsúlyozta, a január 1-i tilalom mintegy fél évvel megelőzi az uniós előírást. Másrészt ekkortól betiltották volna az 50 mikronnál vékonyabb műanyag zacskók - hivatalos nevükön könnyű műanyag hordtasakok -, valamint az expandált polisztirolon kívüli műanyagból készült poharak forgalmazását is. A múlt héten a kormány törvénytervezetet is benyújtott. Ez részint egyértelműsítette szándékaikat, másrészt a kormányrendeletben használt fogalmak bevezetésével megágyazott annak hatályba léptetéséhez. Látszólag mindenki megnyugodott, a Greenpeace a módosítások változtatás nélküli elfogadását kérte.
Ám kedden a kormány váratlanul, egyetlen mondatos levélben visszavonta saját törvénymódosító indítványát. Ez lehetetlenné teszi a már megszületett kormányrendelet kihirdetését is.
Az Országgyűlés később tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot - magyarázta a helyzetet tegnap az ITM. A folyamat lehető leggördülékenyebb megvalósítása céljából a kormány felhívta a tárcát, hogy folytassa az ágazati egyeztetéseket, és készítsen ütemezést a hatékony végrehajtásról. A gazdaság újraindításának egymásra épülő intézkedései során figyelembe kell venni: a járványhelyzet hatásai következtében számos hazai iparági vállalkozás szorul segítségre abban, hogy lélegzetvételhez jutva kiegyensúlyozza működését - teszik hozzá, már-már önostorozón. De előírásokat, iránymutatásokat és konkrét példákat is várnak arra, hogy az irányelv alapján mi minősül egyszer használatos műanyagterméknek. (Más szakértők szerint ugyanakkor a helyzet teljesen tiszta.) A tagállami szabályok hatályba léptetése EU-engedélyhez kötött - teszik hozzá.
Mindemellett az ITM változatlanul hangsúlyozottan kiáll a leginkább környezetromboló termékek korlátozása mellett. Ez azon túl, hogy EU-s kötelezettség, a magyar kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének is része. Szavaik szerint 2021-ben "megkezdődik" az egyszer használatos műanyagok kivezetése, a helyettesítő termékek kifejlesztése, elterjesztése.
Kérdés, mi vezethetett a törvényhozási munkában merőben szokatlan pálforduláshoz. Forrásaink szerint egyértelmű, hogy Orbán Viktor maga állította le az ITM által kifejezetten szorgalmazott, de első körben a kormány által is támogatott folyamatot. A különböző érdekeltek az elmúlt hónapok során elküldhették javaslataikat az ITM-nek, amely ezek figyelembe vételével fogalmazta meg a jogszabály-terveket. Akad, aki az alapanyaggyártásban érdekelt Molra vagy Borsodchemre gyanakszik, de volt, aki Angela Merkel minapi V4-es találkozójára vezette vissza a szálakat.
Az iparágat meglepetésként érte a könnyű műanyag hordtasakok tilalmára vonatkozó kormányelképzelés - közölte lapunk megkeresésére Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szerinte ez jelentősen rontaná az ilyen gépsorokba beruházó vállalkozók verseny- és munkahelymegtartó képességét. (Az alapanyaggyártókat kevéssé sorolja e körbe, hisz e termékek felhasználása rendkívül széles.) A CSAOSZ pártolná a vékony műanyag zacskók megtartását. Érveik szerint jelenleg nem ismert kevéssé környezetszennyező helyettesítő eszköz. Ráadásul a műanyag zacskók azzal, hogy segítik megőrizni az élelmiszerek állagát, sokkal inkább védik a környezetet, semmint ha nélkülük többet kellene kidobni az ezeknél jóval nagyobb környezetterjeléssel előállított cikkekből. Ama kérdésünkre, hogy nem ismert-e némi alkalmazkodást kívánó, viszont jóval kevésbé környezetszennyező eljárás, úgy fogalmazott: sosem az anyag, mindig az ember szennyez. Így részint szemléletváltást, részint a hulladékgazdálkodás javítását javasolta. Szerinte a tengeri műanyagszennyezést sem e cikkek tilalma, sokkal inkább az érintett vízparti államok hulladékkezelési szabályainak szigorítása oldaná meg. A mikroműanyagok jó része sem zacskókból, hanem gumiabroncsokból származik - tette hozzá. Megfelelő szemléletnek tartja például, ha egy bevásárlás során mindenki egy vékony zacskóba gyűjtené a zöldségeket és természetesen használat után azt a szelektív kukába dobná. A főtitkár tájékoztatása szerint az ITM kedd délután tartott egy egyeztetést a szakmai szervezetekkel, ám ezen a visszavonási terv még nem került szóba. A CSAOSZ az EU-irányelv változtatás nélküli átültetését javasolja. Eszerint a tilalom jövő év júliusában lépne hatályba és nem vonatkozna a legvékonyabb műanyag zacskókra. Tájékoztatása szerint az EU a 15-50 mikron vastagságúakból jelenleg egy személyre vetítve évi 90 darab előállítását engedélyezi, amit 2025-ig 40-re csökkentendő. (Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy nálunk ez a szám most száz felett jár.) A 15 mikron alatti műanyag fóliák forgalmazását semmi se tiltja, de Nagy Miklós ezek felhasználásában is az önmérsékletet tartja követendő példának.
Tegnap az ITM az ügyhöz kapcsolódó írásbeli kérdéseinkre szokás szerint nem válaszolt.
Nincs bocsánat
„A természet soha nem bocsát meg” - Ferenc pápa szavait vetítette a törvénymódosítás visszavonásának estéjén a kormányfő irodájának helyt adó Karmelita kolostor falára a Greenpeace. A környezetvédő szervezet szerint a kormány tétlenségével, a klímát és az élővilágot pusztító gazdasági rendszer támogatásával a magyar emberek jövőjét ássa alá. A Greenpeace a környezet- és természetvédelmi minisztérium visszaállítását és független természetvédelmi hatóságot követel. Azt várja az Orbán-kormánytól, hogy csatlakozzon a klíma és élővilág megőrzéséért fellépő európai államokhoz. A kormány februári, a természeti értékek megóvása szempontjából eleve igen gyenge akciótervéből eddig nem sok minden valósult meg. Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényjavaslat visszavonása változatlanul a gazdasági érdekeket helyezi a természet megmentésének szempontjai elé. Ez éghajlati katasztrófához vezet, ami a civilizáció fennmaradását veszélyezteti - írják. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a gazdaság újraindításában erőforrásainkat egy zöldebb, egészségesebb és igazságosabb ország megteremtésére összpontosítsa. A természet védelme az emberek védelme - fogalmaz a környezetvédő szervezet.
