2004-ben a Pritzker–díjjal kezdődött. Az építészeti Nobel díjnak számító Pritzker Építészeti Díjat 2004-ben a Londonban élő Zaha Hadid 53 éves építész nyerte el – az első női építész.
Zaha Hadid (1950 – 2016) sztárépítész volt és az utóbbi évtizedek építészeti bulvárjához szorosan hozzátartoztak azok a hírek, amelyek legújabb épületeinek eszméletlenségéről szóltak. Hogy eszméletlenül drágák, hogy eszméletlenül valószerűtlenek. Számos projektje leállt az eszméletlen költségek miatt, mégis a világ minden tájáról sorban álltak nála, hogy sportcsarnokot, lakóházat, motorcsónakot, bármit tervezzen nekik – csak olyan Zaha Hadid legyen. Ő már nem a modernizmus építészetét folytatta, hanem a számítógépes tervezés lehetőségeinek köszönhetően az anyag mikro- és a makrokozmoszának a szerkezeteit nagyította körénk hatalmas építészeti terekké. (Budapesten kétszer nem épült Zaha-épület: először a Szervita térre tervezett kavicsformájú irodaháza nyúlt volna túl a belváros maximált tetőszintjén, majd a Liget Budapest projekt Néprajzi Múzeum pályázatán nem nyert – előbbi tetszetős, utóbbi kevésbé volt az.)
1. Bécs, Közgazdasági Egyetem - 2013
De Bécsbe rögtön ráérezhetünk, hogyan válik anyagi erővé egy sztárépület. Rákerülni a térképre - ehhez kellett Zaha Hadid, aki a Wirtschaftuniversitat új egyetemi negyedének központi Tanulmányi Központ és Könyvtár tömbjét tervezte. A Práter vurslija mellé, egy korábbi rozsdaövezet helyén épült fel, a tervezett 250 millió eurónak a duplájába került - viszont azt várták a 25 ezer diákra tervezett központtól a szomszédos közép-európai országok tehetős jelentkezőit is ide vonzza. A központi, ikonikus épület igazi adrenalinbomba, szinte rádől az előtte állóra, erővonalai végigfutnak a külső felszínen. A bejárat fölé kilógó fekete tömeget az egyetemisták egyébként Monitornak becézik, és belépve csak felerősödik a dinamikusan áramló hatás - a ferdén körbefutó fehér mellvédek többemeletes, lenyűgöző belső teret fognak közre.
Ausztria másik híres Zaha Hadid konstrukciója Innsbruckban található – a Hungerburg sikló felvonó épületeit 2007. decemberi megnyitó óta több mint 5 millió utas használta, hogy a város történelmi központjából feljuthassanak a környező hegycsúcsokra.
Zaha Hadid egyszerre volt nő (imádta a különleges ékszereket, Issey Miyake ruháit, továbbá kifinomult gasztronómiai ízléséről is legendák születtek), sztárépítész, világhírű és egy iraki-libanoni család leszármazottjából tősgyökeres londoni. Londoni irodája Clerkenwell-ben már nélküle is valódi tervgyár maradt, és további három földrészen is működnek. „Emlékszem, hétéves koromban a szüleimmel ellátogattunk egy bútorkészítő stúdiójába Bejrútban, hogy megnézzük a lakásunkba rendelt új bútorokat. Az én szobámhoz tartozott egy aszimmetrikus tükör, ami egészen elkápráztatott, és ekkor kezdődött az aszimmetria iránti rajongásom. Amikor hazaértünk, átrendeztem a lányszobámat, aztán a lány unokatestvéremnek is, mert nagyon tetszett neki a végeredmény.
2. Glasgow. Riverside Múzeum - 2013
Az épület, akárcsak a város, elválaszthatatlanul kapcsolódik a Clyde folyóhoz: annak partjára, a Kelvin folyó betorkollásánál épült. Legkarakteresebb vonása a cikcakkvonalú tető, ami a Clyde hullámait idézi, míg belülről hajógerincre hajaznak a formák negatívjai. Az 2400 cink panelekkel borított épület külsejét lenyűgöző üveghomlokzat jellemzi, nevezik Glasgow Guggenheimjének is: tulajdonképpen egy mindkét végén nyitott, hullámvonalban meggyűrt épületszelet, amit látványos, cikkcakk vonalas homlokzat zár le.
Az iraki származású brit építésznőnek ez az első brit földön elkészült jelentős középülete, Glasgow pedig úgy tekint rá, mint megújulásának jelképére.
3. Kína: Operaház Kantonban – 2010, a Galaxy SOHO Pekingben, Sanghaiban – 2008 - 2019
Intergalaktikus operaház, Sydney méltó kihívója illetve egy négykupolás űrbázis. Zaha Hadid kínai sztárépületei – ha lehet – még futurisztikusabbak. Kanton operaépülete, mint két egymásra illesztett kavics áll a Gyöngy-folyó partján, mintha csak onnan sodródott volna partra. A fantasztikus szerkezetet igazi mérnöki bravúr, amit már a számítógépes parametrikus tervezés segített kialakítani - a nagyterem akusztikáját egyébként ugyanaz az ausztrál cég szerkesztette meg, amely a pécsi Kodály Központét is.
A Galaxy Soho Pekingben viszont négy olyan kupolás tojásdad toronyból áll össze, amelyeket a levegőben lebegő hidak és peronok kötnek össze. 18 emelet, csillogó alumíniumborítás és sok-sok üveg, a tető pedig komplex hűtőrendszerrel védekezik - az épület csatlakozik a város metrórendszeréhez is Az ingatlanfejlesztő Soho China számára Zaha Hadidék azonos névvel Sanghajban egy iroda és kereskedelmi központot is összehoztak, Pekingben pedig a repülőtér és a városközpont között a gigantikus Leeza Soho tornyot, ami a legmagasabb átriummal rendelkező épület lett az egész világon.
4. London, Aquatics Center - 2011
A 2012-es olimpia úszócsarnoka az Olimpiai Stadion után a második legnagyobb épület lett - költségvetése pedig a tervezett háromszorosa. A hullámzó – megint a hullámzás! - tetőszerkezete miatt Stingray-nek vagy egyszerűen csak Rájának nevezett csarnok hullámstruktúra komoly építőipari kihívást jelentett anno – de ezt a többi ZH épületere is bármikor elmondható.
5. MAXXI, Róma - 2013
A kortárs múzeum MAXXI története még 1999-ben kezdődött – és több mint tíz év után készült csak el. Zaha Hadid 273 pályázó közül nyert – közben a párhuzamosan születő épületeivel bekerült a világ 100 legbefolyásosabb asszonya közé is. A MAXXI hiánypótló Rómában, mivel az olasz főváros addig nem domborított nagyot a kortárs kultúra tekintetében: az északkeleti Flaminio városrészben Hadid kifejezett szándéka volt, hogy zárt együttes helyett a környező, életteli lakónegyedbe illeszkedő, nyitott tereket hozzon létre. A MAXXI nemcsak egy múzeum, hanem több szinten, többféleképpen is használható, a belső terekbe pedig egységes engedi be a természetes fényt.
6. Baku, Heydar Aliyev Center - 2007 – 2012
A hófehéren ragyogó kulturális központot az azeri állam rendelte meg – az elnökről elnevezett létesítmény az Eurovíziós dalfesztivál bakui döntőjére készült el. Ők is azt szerették volna elérni, hogy valahogy felkerüljenek a kulturális térképre: tehát rendeltek egy újabb Zaha Hadid ufót. Azt tényleg lélegzetelállító, ahogy a távoli posztszovjet panelblokkoktól körülvéve áll egy óriástér közepén. Könnyed és állandó áramló kívül és belül: a tartószerkezetet az elemekből álló, de mégis egységes, fehér üvegszálas betonba és a poliészter borításba csomagolták.
7. Dongdaemun, Szöul - 2014
Szöul történelmi Dongdaemun kerületébe került - egy olyan városban, ahol alig maradt valami a történelmi örökségből. Ráadásul egy ikonikus stadiont is le kellett bontani miatta – szóval probléma adódott itt is, a költségeket nem is említem. A Dongdaemun Design Plaza is olyan, mintha az úrből pottyant volna sűrű városi szövedékbe. Az épület itt is acél és beton, formái pedig itt is ellentmondani látszanak a gravitáció törvényeinek. Szöul történelmi negyedében Dél-Korea legnagyobb kulturális központja is hullámzó, kavicsszerű forma áramló terekkel és persze a kötelező ökológiával: dupla rétegű homlokzat, napelemek, újrahasznosító vízrendszer.
