A járványhelyzet egyik következményeként világszerte számos légitársaság csökkentette járatai gyakoriságát vagy teljesen leállította azokat. Ezzel azoknak a repülőgépes méréseknek a száma is drasztikusan csökkent, amelyek fontos információ-forrást jelentenek a meteorológiai előrejelző modellek számára. De vajon ennek köszönhető-e a mostanában kiszámíthatatlanabb előrejelzés?
- Elméletileg valóban romolhatnak az előrejelzések a ritkább repülések miatti adathiány miatt, hiszen minél pontosabban ismerjük a légkör jelenlegi (kiindulási) állapotát, annál pontosabb becslést kapunk a várható időjárásról. A napi munkánk során azonban nem lehet észrevenni, hogy az előrejelzéseink pontossága attól csökken, hogy kevesebb adatot kapunk a magasabb légköri folyamatokról, legalábbis nem vezethető vissza egyértelműen csak erre – nyilatkozta a Népszavának Gaál Áron, a Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztályának munkatársa. Valóban volt egy cikk arról az ECMWF (lásd keretes írásunk) honlapján - emlékezett vissza a szakember -, miszerint a szélelőrejelzések pontossága 5-10 százalékot romlott 5 kilométeres magasságban, de ezeknek az adatoknak nem sok befolyásuk van a földfelszíni időjárásra.
- Minél pontosabban szeretnénk megtudni, egy adott hely időjárását egy adott időpontban, annál nagyobb lehet az előrejelzés hibaszázaléka. Az évnek ebben a szakaszára elsősorban nem a nagy területre kiterjedő, huzamosabb ideig, akár napokig tartó esős kialakulása a jellemző, hanem a záporok, zivatarok. Ezek előre jelezhetősége eleve korlátozott, teljesen független attól, hány repülő tartózkodik a légtérben. Az még talán tíz-húsz év múlva is kihívás lesz a meteorológusok számára, hogy meg tudják mondani egy-egy zápor, zivatar kialakulási helyét és idejét. Mindenki látott már olyan időjárási helyzetet, hogy az utca egyik oldalán esik, a másikon nem: ilyet pontosan előre jelezni nem lehetséges. Ezt nemhogy három-négy napra, egy napon belül sem lehet pontosan megmondani.
Így fordulhatott elő, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki zivatarra múlt pénteken, amit azután napközben visszavont, miután az időjárási helyzetben változás lépett fel. De ilyen nehezen előrelátható volt a hétvégi vasárnapi időjárás is: múlt hét elején egy hidegfront ért el bennünket, amely azután - szakszóval élve - itt hullámzott a környékünkön. Hétfőn előbb lehűlés következett be, majd az országon belül a hőmérsékletben nagy eltérések lettek, 15-20 fok különbség is volt a csúcsok között. Ez a hullámzó frontzóna szombatra kicsit eltávolodott tőlünk, majd vasárnapra ismét fölénk helyeződött: a múlt hét közepén ez még nem szerepelt az előrejelzésben. Azonban ahogy közeledtünk a vasárnaphoz, az előrejelzések is módosultak, és egyre inkább a csapadékosabb, hűvösebb időjárást mutatták - magyarázza a szakember.
A légkör kaotikus rendszer, ha valahol Ausztráliában elrepül egy pillangó, akkor annak szárnycsapása valahol Észak-Amerikában tornádókat okozhat - mindez elméleti síkon megtörténhet. Ebből az is következik, hogy a kevesebb repülőgépes mérés hatással lehet térségünk időjárási folyamatainak előrejelzésére, annak pontosságára, de hogy mennyire, azt nehéz megmondani - tette hozzá Gaál Áron.
