Öt éven belül aligha nyit meg az új közlekedési múzeum – mondta a Népszavának az intézmény vezetését 2016 óta ellátó Vitézy Dávid. Szerinte egy ilyen méretű projekt átfutása, különösen egy rengeteg kockázatot rejtő, szennyezett ipari területen, eleve 8-10 év. A kiviteli tervek 2022 végére készülhetnek el, ami alapján a BMSK részeként működő Beruházási Ügynökség kiírhatja a kivitelezői tendert. Így a projekt megvalósításáról, az ehhez szükséges támogatás biztosításáról már a 2022-es parlamenti választások után felálló új kormánynak kell döntenie. Ezután kezdődhet az évekig tartó építkezés.
- Megéri a várakozás. Az új múzeum nem csupán a múltról szól. Nem csak egy gyűjtemény bemutatását szolgálja, sokkal inkább egy társadalmi üzenetet közvetít. Azt mutatja be, hogy vált a közlekedés a különféle eszközök fejlődésén, a gazdasági és társadalmi változásokon keresztül – jelen formájában – egyszerre vált nélkülözhetetlenné, illetve a klímaváltozás fényében fenntarthatatlanná. A látogatók a múlt izgalmas bemutatása mellett a közlekedés jövőjébe is betekintést kapnak – ígéri Vitézy Dávid.
Mint emlékezhetünk a régi Közlekedési Múzeumot a Városligetben 2015-ben zárták be azzal az ígérettel, hogy három év alatt újjászületik. Ennek jegyében 2017-re teljesen elbontották a régi eklektikus épületet. Vitézy Dávid az eredeti kormányzati elképzelésnek megfelelően elkészíttette az új múzeumi koncepciót, de kiderült, hogy a szűkös telken csak nagy kompromisszumok árán és igen nagy költséggel építhető fel a nagyméretű műtárgyakból álló gyűjtemény bemutatására alkalmas kiállítótér. A kormány Vitézyék javaslatát elfogadva 2017 végén úgy döntött, hogy az új múzeumot a Kőbányai út menti elhagyatott ipartelepen építi fel, ahol addigra az Opera is megkezdte az Eiffel csarnok átalakítását próbateremmé.
- Ez a múzeum és Budapest szempontjából is jó döntés volt, hiszen a múzeum megkaphatja a megfelelő méretű kiállítótereket, ráadásul egy volt vasút csarnoknál kevés autentikusabb helyszín lehet egy közlekedési múzeum számára, a város pedig egy újjászületett rozsdaövezettel gazdagodhat – mutat rá a múzeumigazgató, aki kiemeli a terület kiváló közösségi közlekedési kapcsolatait, hiszen séta távolságban van több busz és villamosmegálló és a tervek szerint egy új vasúti megállót is kialakítanak. Az új megálló nem csupán a múzeumlátogatóit szolgálja ki, hanem új átszállási lehetőséget kínál a vonalon ingázóknak is. A vonal korszerűsítésére egy héten belül szerződést köt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Egy hónapon belül aláírhatják a múzeum tervezői szerződését is. Vitézy Dávid nem tagadja, hogy kissé elnyúlt a részletekről és az árról szóló egyeztetés a győztes építészirodával, de a végére jelentősen sikerült alkudni az árból, amelyre végül 5,7 milliárdot biztosít a kormány. Az amerikai sztárépítészeket – a városligeti Zene Háza tervezésébe is bedolgozó - Noll Tamás építész csapata segíti, biztosítva a magyar valósághoz és jogszabályi keretekhez való illeszkedést. Vitézy azonban nem tart attól, hogy a menetközben szükségessé váló „észszerűsítések” következményeként az új múzeumépület legfeljebb nyomokban emlékeztet majd a győztes tervre. A világ egyik legjobb építészirodájaként jegyzett, a felhagyott iparvasútból parkká varázsolt High Line tervezői aligha mennének ebbe bele.
A járvány miatt ugyan több beruházást is befagyasztott a kormány, de a projekt zöld utat kapott, bár a támogatás első részletét a múzeum is csak jövőre kapja meg. Közben a színfalak között megszületett az egyezség a kerületek és a főváros között a területre vonatkozó szabályozási tervről is. A korábban bontásra ítélt, egy évtizede üresen álló vasúti csarnok megmentését és az új szabályozást nagy fegyverténynek tartja Vitézy. A projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítása kiváltotta a sok szereplős önkormányzati egyeztetés sok évig húzódó mizériáját. Az sem elhanyagolható előny szerinte, hogy a kötelezően előírt parkolószámnak alig harmadát kell megépíteni, de a jó közösségi közlekedési kapcsolatok miatt a jövőben talán ezekre sem lesz szükség.
