Zöldzóna;ENSZ;erdőpusztítás;

- Lassult a világon az erdőpusztulás az elmúlt öt évben

Tízmillió hektárnyi erdő tűnt el évente, de folyamat eltérően a zajlik az egyes kontinenseken – állapították meg az ENSZ kutatói.

Az elmúlt évtizedben Dél-Amerikában – az erdőirtás egykori gócpontjában – felére csökkent a pusztulás, Európa és Ázsia egyes részein nőtt az erdővel borított felszín az ENSZ világ erdeit felmérő jelentése, a még csütörtökön bemutatott Global Forest Resources Assessment 2020 szerint.

Az utóbbi öt évben tízmillió hektárnyi erdő tűnt el évente, ami csökkenést jelent az előző fél évtized évi 12 millió hektáros veszteségéhez képest.

A felmérés nem tartalmazza Amazónia tavalyi számait, amikor a bozóttüzek kiterjedt erdősávokat pusztítottak el. A kutatók szerint azonban a tendencia valószínűleg az amazóniai erdőpusztulással együtt is pozitív lett volna.

Csökkent az erdőveszteség, nőtt a védett terület és több erdőnek lett fenntartható kezelési terve – mondta el Anssi Pekkarinen, a tanulmány koordinátora, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) vezető erdőgazdálkodási szakembere. A regionális különbségek jelentősek, Afrikában romlik a helyzet, nagyon valószínű, hogy a népességnövekedés miatt – tette hozzá.  

A kontinensen a Szaharától délre fekvő térségekben a legnagyobb az erdőveszteség, ahol az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik a népesség. Pekkarinen szerint hatékonyabb földművelési módszerekkel több erdőterületet lehetnek megmenteni. „Az embereket kis gazdaságok tartják el, a területen élők nagy tömegének az egyetlen energiaforrása a fa és a faszén. Ezen kell valahogy változtatnunk” – magyarázta.

A tudósok szerint a klímaváltozás megállításának egyik legolcsóbb és leghatékonyabb módja az erdők megóvása, mivel a fák felveszik a légkörből a szén-dioxidot, az üvegházhatást okozó gázok legfontosabbikát. Egészségügyi és környezetvédelmi szakemberek szerint 

az erdők gyors fogyatkozása a fertőző betegség kórokozói – köztük az új koronavírus – terjedésének egyik fontos tényezője is.

Az igazságügyi miniszter szeretett volna felszólalni a magyar felhatalmazási törvényről rendezett európai parlamenti vitában, de az EP elnöke megüzente neki, hogy csak az első számú vezetők kaphatnak szót.