A modern tudomány már fel tudta térképezni a DNS teljes szerkezetét, folyik a sejteket alkotó fehérjék és a hírvivő molekulák teljes körű felmérése is. Ennek egyik gyakorlati eredménye, hogy azoknak a vegyületeknek a megismerése, amelyek gyógyításra alkalmazhatók, sokkal könnyebb lett. Ma már egy hónap alatt több száz ilyet lehet áttekinteni, tizenöt évvel ezelőtt ezeket darabonként kellett volna megvizsgálni, ami tíz évet vett volna igénybe. Nem kell laboratóriumokban kígyó- és skorpiómérget fejni, hanem csak adatbázisokban utánanézni, melyek azok a peptidek, amelyek alkalmasak lehetnek gyógyításra. A peptidek olyan molekuláris építőkövekből épülnek fel, mint a fehérjék, csak kisebbek, kevésbé bonyolultak. Egy aszpirin molekulánál azonban tízszer, negyvenszer nagyobbak, így sokkal célzottabban fejtik ki hatásukat, ezért sokkal kevésbé valószínű, hogy mellékhatásaik vannak. Kígyókban, pókokban, csigákban lehet utánuk kutatni: két cukorbetegség elleni gyógyszer, fájdalomcsillapító, magas vérnyomás csökkentő, szívroham megelőző szer készül belőlük. 220 ezer állatfajban található méreg, ezek akár évmilliók százai során fejlődtek, ezért a molekulák bonyolultak, stabilak, hatásosak, gyorsak és főleg nagyon pontosan célzottak.
Az állati mérgek felhasználásának egyik legtöbbet ígérő felhasználási területe az agyi sztrók utáni oxigénhiány okozta károsodások megakadályozása, az agyi érkatasztrófa a második vezető halálozási ok világszerte, hatmillió halált és ötmillió maradandó károsodást okoz évente. Jelenleg még nincs olyan szer, amellyel gyógyítani lehetne azt a károsodást, amit a véráramlás leállása okoz. Glenn King, az ausztráliai Queenslandi Egyetem tudósa azt vizsgálja, hogy a kontinensen élő egyik halálos mérges pókfaj, a tölcsérhálós pók mérgének egyik molekulája (a Hi1a) hogyan hat az agysejtek ioncsatornáinak működésére. A pók mérge egyébként háromezer alkotórészt tartalmaz, King szerint a legösszetettebb kémiai fegyvertár, ami létezik, az ilyenek 400 millió év alatt fejlődtek ki. 2017-ben közzétett tanulmányában a tudós azt írta, ha patkányoknak négy órával a sztrók után adtak Hi1a-t az utóhatások 90 százalékát sikerült megelőzni, ha nyolc óra után, akkor számottevően nagy részét. Mellékhatások nem vagy csak minimálisak voltak. „Egy méreg nem feltétlenül méreg számunkra. Több mint százezer pókfaj létezik, csak egy pár közülük veszélyes az emberre” – mondta Glenn King.
Az ioncsatornákkal való kísérletezések másik területe az epilepszia okozta károk kivédése. Ezenkívül folynak kísérletek skorpióméreg alkotórészének rákellenes gyógyszerként való alkalmazására, és a különféle okokból – betegség, sérülés - eredő krónikus fájdalmak csökkentésére, ilyen szer már forgalomban is van. Az állati peptidekből készült fájdalomcsillapító különösen azért lehet hasznos, mert nem alakulnak ki elvonási tünetek a szedés beszüntetése után. Használhatóknak tűnnek a peptidek a 80-féle autoimmun betegség esetében, ilyenek a multiplex szklerózis, a cukorbetegségek, a lupusz, a reumás ízületi gyulladás. Az adatbázisokból már több ezer feltérképezett peptid közül lehet választani, már csak azt kell kideríteni, melyik mire használható. Könnyen lehet, hogy olyan is van közöttük, amely a koronavírus tüskéjéhez képes kötődni, megakadályozva, hogy az behatolhasson a sejtbe. A tudósoknak azonban sietniük kell, ezrével halnak ki manapság évente állatfajok, sok még azelőtt, mielőtt megismerhetnénk őket.
